|
|
|
|
Tamás Gáspár Miklós nyilatkozata
|
München, 1989. január 18. (SZER, Magyar híradó) - Németh Miklós miniszterelnök a napi Világgazdaság című lapnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az MSZMP-nek többpártrendszer esetén sem kell tartania attól, hogy nem győz a választásokon. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy szerinte az alternatív szervezetek többségének kockázatos lenne az azonnali párttá szerveződés. A budapesti telefonvonalon a hazai ellenzék egyik neves képviselőjének, Tamás Gáspár Miklósnak a véleményét kérdeztük a miniszterelnök kijelentéseiről. - Németh Miklós miniszterelnök kijelentése csak látszatra értelmetlen. Én attól tartok, hogy értem. Ezt úgy tudnám nevezni, pontosabban azt a politikát, amely a kijelentés mögött áll, hogy a fordított "szalámitaktika". A párt, mármint az MSZMP, láthatólag azon igyekszik a demokratikus átalakulás ütemének és módjának meghatározása mellett, hogy ahelyett hogy a parlamenti váltógazdálkodás normális eljárását tenné lehetővé helyi demokráciában, azon igyekszik, hogy a bázisát szélesítse ki egy olyan hatalommegosztásban, amelyhez a partnereket maga választja ki. Ezzel részben egybehangzik az Új Márciusi Front javaslata - de hangsúlyozom hogy csak részben. A pártnak ez a törekvése, a koalíció jelszavának hangoztatása azt jelenti, hogy a párt még akár a hatalmát is hajlandó megosztani, hogyha ennek a megosztásnak a logikája kommunista logika és nem egyéb. A miniszterelnök úr alighanem téved, amikor azt hiszi, hogy a független demokratikus szervezetek bármiféle hátrányt szenvednének amiatt, hogy párttá szerveződnek ma. Ami pedig azt a másik állítását illeti, amely szerint az MSZMP mindenképpen győzne a választásokon, ebben magam sem kételkedem, abból az egyszerű okból, hogyha a pártok finanszírozásának jelenlegi szituációja fennmarad, továbbá hogyha a választás megszervezése a népfront, azaz a párt kezében marad, akkor kékcédulákra sem lesz szükség ahhoz, hogy egy többséget elérjen az MSZMP. Kérdés azonban, hogy a bonyodalmasan és viharosan alakuló magyar demokratikus fejlődés megengedi a jövőben a választásoknak ezt a fajta elrendezését. Ebben kételkedem. Ha a jelenlegi felállásban kerülne sor választásokra, nyilvánvalóan az MSZMP anyagi hatalma és adminisztratív befolyása kitűnő esélyeket adna a pártnak. Ami pedig a fordított "szalámitaktikát illeti, nagy kérdés, hogy a független demokratikus mozgalmak bele mennének-e az MSZMP ' politikai bázisának ebbe a kiszélesítésébe. A Magyar Demokrata Fórum - véleményem szerint igen helyesen - fenntartásokkal fogadta az Új Márciusi Front javaslatát, a Szabad Demokraták Szövetsége szombati tanácsülésén fog dönteni erről a javaslatról, és nyilván az alternatív szervezetek pénteki Jurta Színház-béli nyilvános csúcstalálkozóján is szóba kerül a kérdés, mint ahogy szóba kerül a kérdés számos más beszélgetésen is. Én nem tartom eleve helytelennek azt, hogy a demokratikus átmenetre való felkészülés szakaszában széleskörű dialógusra és közeledésre kerül sor az állampárt és politikai ellenfelei között, ám hogyha ebből nem jön más ki, mint ez a fajta bázisszélesítés, és a hiányzó legitimációnak az importja az alternatív szervezetekből a pártba, akkor ez nem a demokratikus fejlődés felé mutat, hanem egy jóindulatú autoritárius cselekmény felé, amelynek a létrehozására láthatólag a jelenlegi kormányzat már bizonytalanul, és konfúzusan, de törekszik. Én azt hiszem, hogy a demokratikus átmenetre való legjobb módszer a klasszikus módszer. Nem a hatalom fölülről diktált megosztása és a bázis kiszélesítése, hanem a különféle politikák, eszmék és mozgalmak szabad versenye. +++
1989. január 18., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|