|
|
|
|
Utótalálkozó - Várkonyi-interjú (3.rész)
|
- Előrebocsátom: nem is kértük ezt, ami egymagában is megmagyárazza, hogy miért nem szerepelünk a rendezvények házigazdái között. De érdemes erről több szót ejteni. A madridi és a bécsi találkozó közötti időszakban az egyik legfontosabb tanácskozás, a kulturális fórum rendezési jogát Magyarország kapta meg. Ez volt a helsinki folyamat első olyan rendezvénye, amelyet a Varsói Szerződés egyik tagállamában tartották meg. A budapesti fórum jelentősége ezért és az európai kulturális együttműködés szemszögéből is nagy volt. Erről most Bécsben is megemlékeztek, és a záródokumentum is foglalkozik vele. A bécsi utótalálkozón az volt a törekvés, hogy egyrészt a 35 résztvevő állam különböző csoportjai között a rendezvényeket megosszák, másrészt minél több országnak tegyék lehetővé egy-egy rendezvény vendégül látását. A Varsói Szerződés országai közül ezúttal már három részesült rendezési felhatalmazásban: a Szovjetunió, Lengyelország és Bulgária. emiatt is ésszerűtlen lett volna magyar igénnyel fellépni. Hozzáteszem, hogy sokan vannak, akik az utórendezvények elfogadott számát is sokallják, mondván: túl nagy terheket ró a rendezőkre. Azt hiszem, a találkozók tervezett száma elégséges, ami pedig minket illet, ezeken is nagyon aktívan fogunk részt venni. - A nyugati értelmezések többsége arra az áttörésre helyezi a hangsúlyt, amely az utótalálkozón az emberi jogok tekintetében történt. Valóban ilyen egyoldalú lenne a bécsi záródokumentum tartalma, osztja ön az ilyenfajta nézeteket? - Kétsegtelen, hogy a záródokumentumban az egyik legtartalmasabb és a legrészletesebb fejezet az, amely az emberi jogokkal és a humanitárius együttműködéssel foglalkozik. Talán az ,,első kosárba,, tartozó katonai és bizalomerősítési témákat tárgyaló fejezet is meghaladta a korábbi dokumentumokat. Ami soványra sikeredett és amiben nekünk is hiányérzetünk van, ez: a ,,második kosár,, , a gazdasági kapcsolatok tárgyköre. Ennek kidolgozására valahogy nem jutott annyi figyelem a bécsi utótalálkozón, amennyi hitünk szerint kellett volna. A jövőben fontos feladatuk lesz a helsinki folyamat résztvevőinek, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt adjanak a gazdasági együttműködés kölcsönösen előnyös fejlesztésének, egyebek között a tervezett többoldalú fórumok segítségével is. Ezen a területen is be kellene vezetni olyan ellenőrző mechanizmust, amilyent most a bizalomerősítésben és az emberi jogok érvényesítésében elhatározták. Szükség lenne arra, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére kitűzött célok megvalósítását is ellenőrizzük.+++
1989. január 18., szerda 18:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|