|
|
 |
|
 |
Utótalálkozó - Várkonyi-interjú (2.rész)
|
- Természetesen minden országnak ad feladatot a dokumentum
végrehajtása. Ami bennünket illet, nagyon komolyan törekszünk arra,
hogy ennek az okmánynak valamennyi előírását a lehető legteljesebb
mértékben valóra váltsuk. Ezt megkönnyíti az a helyzet, hogy belső
jogalkotásunkban a helsinki záróokmánytól kezdve mindvégig nemcsak
teljesítettük, hanem meg is haladtuk azokat a követelményeket,
amelyeket a helsinki folyamat dokumentumai rögzítettek. Ilyen
szempontból tehát előnyünk van, ami persze nem azt jelenti, hogy nem
kell tovább finomítani és javítani nemzeti jogszabályainkat azzal a
céllal, hogy megfeleljenek nemzetközi kötelezettségvállalásainknak.
Ez minden ország feladata, kinek több, kinek kevesebb, de
mindenképpen közös erőfeszítésre is szükség van annak érdekében,
hogy valamennyi ország végrehajtsa az elhatározottakat.
- Mennyire lehet kerékkötő e végrehajtási folyamatban Romániának
az az utótalálkozón kifejtett álláspontja, amely szerint a
záródokumentum neki nem tetsző rendelkezéseit nem tartja magára
nézve kötelezőnek?
- Abból indulok ki, hogy egy nemzetközi konferencián valamennyi
résztvevő által jóváhagyott okmányról van szó. Tehát mindegyikük
köteles ennek megfelelően teljesíteni saját feladatait. Ami a
,,válogatást,, illeti: egy nyugati kollégám pár éve azt mondta
nekem, hogy a helsinki okmányokat nem lehet ,,svéd asztalnak,,
tekinteni, amelyről mindenki csak a kedvére valót veszi el. Azt
hiszem, ez helytálló megállapítás.
- Mi az oka, hogy az utótalálkozó nem választotta helyszínűl
Magyarországot a helsinki folyamat keretében a következő évekre
tervezett tíz nagy nemzetközi tanácskozás valamelyikéhez? (folyt.)
1989. január 18., szerda 18:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|