Rendszerváltás és az MTI

	Észt sajtóértekezlet (1. rész)
Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Moszkva, 1989. január 18. szerda (MTI-tud.) - A képlet nagyon egyszerű: az Észt SZSZK-t annak kell tekinteni, ami valójában, tehát nem járásnak, vagy területnek, hanem országnak, ahol nem egyszerűen lakosság él, hanem egy nép. Ezzel minden a helyére kerül, s érthetővé válnak az észtországi törekvések is - Vladimir Beekman, az Észt Írószövetség elnöke fogalmazott így egy moszkvai sajtóértekezleten. Észtország moszkvai képviseletén kedden abból az alkalomból tartottak tájékoztatót, hogy a tallinni parlament szerdán vitatja meg a nyelvhasználati törvény tervezetét. A tájékoztatón észt jogászok, szociológusok mellett Mikk Titma, az Észt KP KB titkára és Borisz Moronov, az észt Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökhelyettese is részt vett. Utaltak arra, hogy a szovjet sajtó gyakran megtévesztő írásokat tesz közzé az észtországi folyamatokról: ez elsősorban az információ hiányának, vagy a felületes megközelítésnek tudható be. Mikk Titma megfogalmazása szerint a fejlődés meggyorsítását célzó észt javaslatok nem a levegőben lógnak, azoknak konkrét bázisuk van a köztársaságban, s a szocialista pluralizmus természetes velejárója, hogy különböző szintekről indulnak ki a kezdeményezések. Utalt arra, hogy e sokszínűség, a létrejött társadalmi szervezetek és mozgalmak egyáltalában nem a helyzet destabilizációját jelentik, hiszen az elmúlt évben egyetlen egy nacionalista verekedés, összecsapás sem volt. Kitért a párt nehéz helyzetére - a társadalom bürokratizálódása kihatott a párt egy részére is -, a megújhodás folyamatára, a párbeszéd kialakításának szükségességére más társadalmi erőkkel. A sajtóértekezleten gazdasági témák kapcsán elhangzott, hogy az új munkaszervezési formák, a bérleti szerződések, a farmergazdaságok gyorsütemű fejlődése ellenére ez az átmeneti szakasz nem hozott még megfelelő eredményeket. Ugyanakkor Tallinnban már 13 szakértői csoportban megkezdték a regionális gazdasági önelszámolás Észtországra alkalmazandó modelljének kidolgozását: az elképzelések szerint idén véglegesítik annak formáját, s jövőre megkezdődhet a köztársasági gazdasági önelszámolás kisérleti időszaka. A kompaktnak tekinthető észt gazdaság megfelelő alanyt jelent e kisérlethez - habár természetesen más köztársaságoknál a helyi sajátosságokat is figyelembe kell venni -, s az esetleges hibákért sem kell túl nagy árat fizetni, hiszen csak másfélmilliós köztársaságról van szó.(folyt.) 1989. január 18., szerda 06:50
Vissza »

	Észt sajtóértekezlet (2. rész)
Az észt jogászok utaltak arra: az alkotmány szocialista államok szövetségéről beszél, ezért teljesen hibás az olyan felvetés, hogy ,,ugyan ki adott volna jogot,, Tallinnak saját törvényeket alkotni, hiszen szuverén államról van szó. Az 1977-es, a pangás időszakában kidolgozott alkotmány - amely egyébként enyhén szólva tele van ellentmondásokkal - említést tesz a ,,szövetséges köztársaságok nyelvéről,,: Észtországban ez természetszerűleg adott. A törvénytervezet nyilvánvalóan nem lehet mindenkinek az ínyére, de az egyenlőség szorgalmazása az orosz nyelv számára sérti az őslakosság érdekeit, hiszen az diszkriminációt jelentene. Az orosz nyelv ,,Moszkva,, , a ,,központ,, nyelve volt, s a bürokratikus hivatalok nagyon könnyen átálltak az ,,erősebb,, nyelvre, az észt nyelv kárára. Ezért van szükség az észt nyelv fokozott védelmére, s az orosz nyelv használatának szabályozására is, megfelelő jogokat biztosítva emellett a nem észt nyelvű lakosságnak is. A letelepülők ugyanis korábban kivételezett helyzetben voltak, nekik nem kellett megtanulniuk észtül, ez az egyoldaluság viszont most megszűnik. Ugyanakkor a jelek szerint az észtországi munkavállalásoknál egyelőre nem lesz előfeltétel az észt nyelv ismerete - habár pártmunkásoknál, orvosoknál ez talán elvárható -, s előreláthatólag a szerdai vitában több képviselői módósító javaslat is elhangzik majd. Mikk Titma a Pravda kérdésére válaszolva rámutatott, hogy egyáltalában nem ,,sietve hozott törvényről,, van szó, hiszen még tavaly nyáron megjelent az első tervezet, s az észt nyelv állami nyelvvé nyilvánítását követően a parlament ,,első olvasásban,, már megismerkedhetett a nyelvhasználati törvény terveztével. Kitért arra, hogy az utóbbi időszakban szovjet törvényeket ennél rövidebb vita után fogadtak el. Utalt arra, hogy semmi értelme megvárni a törvénnyel a nemzetiségi kérdéssel foglalkozó KB-ülést, hiszen a továbblépéshez mindenképpen rendezni kell a problémát a köztársaságban. Ezzel összefüggésben emlékeztetett például arra, hogy a köztársasági vezetés változása 1977-ben azt eredményezte, hogy torz adatokat tükrözött a népszámlálás: az észtek 25 százaléka egyszerűen letagadta, hogy beszél oroszul.+++ 1989. január 18., szerda 06:55
Vissza »