|
|
|
|
ÁBMH-vélemény a szakszervezeti bérkövetelésekről (1. rész)
|
1989. január 17., kedd - A január elején végrehajtott, illetve bejelentett áremelkedésekre különféle szakszervezeti szervek bérkövetelésekkel reagáltak. Sürgették egyebek között a bérek mindenki számára kötelező 3 százalékos azonnali emelést, a minimális bér uj mértékének a megállapodásokban rögzitettnél korábbi bevezetését, illetve összegének további felemelését, valamint a bérreform mielőbbi megvalósitását. E követelések realitásáról, végrehajthatóságáról kérdezte Herczog Lászlót, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal osztályvezetőjét, az Országos Érdekegyeztető Tanács titkárát Bajkó Erika, az MTI munkatársa.
A követelések egy részével nyitott kapukat döngetnek - mondta Herczog László - például, ami a 3 százalékos béremelést illeleti. Az Országos Érdekegyeztető Tanács legutóbbi, december 22-i ülésén ugyanis olyan megállapodás született, miszerint ajánlják a gazdálkodó szervezeteknek, hogy legalább 3 százalékkal emeljék dolgozóik bérét. Ez azonban csak ajánlás, nem kötelező jellegü előirás. Igy ennek megvalósítása a gazdálkodó szervek feladata. Végső soron a helyi szakszervezeti szerveknek és a vállalati vezetésnek kell megállapodnia a béremelések konkrét mértékében, időpontjában. Nyilvánosságra került már a Magyar Gazdasági Kamara állásfoglalása, amelyben azt ajánlja, hogy ezt a 3 százalékos béremelést a vállalatok feburár 1-jétől hajtsák végre. A követelések között szerepel az is, hogy ezt a 3 százalékos béremelést a gazdálkodó szervezetek adómentesen hajthassák végre. Igy ugyanis a bérek növelésére a gyengébben gazdálkodóknak is lehetőségük lenne. Az adómentesség kérdéséről komoly vita volt az OÉT ülésén. A bérek ilyen mértékü adómentes növelését az érdekképviseleti szervek kezdeményezték, amitől azonban a kormány elzárkózott. Az országgyülés ugyanis az OÉT ülését megelőző napon fogadta el a népgazdaság 1989. évi költségvetését, amely ezzel az adóbevétellel is számol. A bérek emeléséhez egyébként az idén minden eddiginél kezdvezőbbek a szabályozás által biztosított feltételek. Tavaly egy jelentősebb béremelés után akár ezer százalékos adót is fizetniük kellett a vállalatoknak. Az idén viszont a bérek növekményét - bármekkora is legyen az - a nyereségadóval megegyező mértékü, legfeljebb 50 százalékos adó terheli. Sőt, a legeredményesebben gazdálkodó szervezetek bizonyos feltételek teljesitése esetén már most is adómentesen növelhetik a béreket. /folyt. köv./
1989. január 16., hétfő 21:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
ÁBMH-vélemény a szakszervezeti bérkövetelésekről (2. rész)
|
A gazdálkodók lehetőségei azonban igen eltérőek. Egy részüknek a kétszámjegyü béremelés sem okoz gondot, másutt viszont a bérek szintentartása is csak nehézségekkel lesz megoldható. Az OÉT megállapodása értelmében julius elsejétől a minimális bér 3700 forint. A szakszervezetek ennek az időpontnak az előbbrehozatalát, illetve a minimális bér ennél is nagyobb összegben történő megállapitását követelik. Az OÉT a miminális bér kötelező felemelésével együtt olyan ajánlást is elfogadott, hogy ahol adottak a lehetőségek, ott ne várják meg a juliust, hanem már előbb emeljék fel erre a szintre a 3700 forintnál alacsonyabb béreket. Ennek végrehajtása a gazdálkodó szervezetek anyagi helyzetétől függ. A munkaügyi kormányzat véleménye szerint is szükség van a minimális bér folyamatos, átlagosnál nagyobb mértékü emelésére. A mértéket és az időpontot illetően azonban a döntés az OÉT hatáskörébe tartozik. Egyre sürgetőbben szorgalmazzák a dolgozók, de a vállalatok is a bérreformot, annak tartalmáról azonban igen eltérőek a nézetek. Véleményem szerint a bérreform célja a piacgazdasághoz illeszkedő bérrendszer létrehozása, azaz a piaci bérek kialakitása, annak az alapelvnek az egyidejü érvényesitésével, hogy a bér a megélhetés alapvető forrása. Ez azonban csak több lépésben mehet végbe. Az OÉT létrehozása és müködtetése még csak az első lépés volt ezen az uton. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartom, hogy az elkövetkezendő időszakbban a tárgyalások a bérekről, s ne pedig a dolgozók számára követhetetlen adókról, szabályozókról folyjanak. A bérreform előkészületeinek felgyorsitásán dolgozik az ÁBMH. Megkezdték egy olyan tarifarendszer kimunkálását, amely szakmánként, szakmacsoportonként tartalmazza a minimális bér nagyságát, s a jövőben a bértárgyalások is majd e tarifa-kategóriák alapján, szakmánként történnek. A bértárgyalásoknak ezt a módszerét alkalmazzák egyébként a fejlett tőkés országokban is. A bérreform formálisan akár egy-két év alatt is megvalósitható, valódi tartalommal azonban csak hosszabb időszak alatt tölthető meg. Minden feltételezi a piacgazdaság kiépülését - piaci bérek ugyanis csak piacgazdaságban jöhetnek létre -, s a politikai intézményrendszer átalakitását, demokratizálódását. /mti/
1989. január 16., hétfő 21:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|