Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - első munkanap (13. rész) - Kulcsár Kálmán expozéja (4.)
Ezek: a népszuverenitás-elvű hatalomgyakorlás; a többpártrendszer alkotmányos alapjainak megteremtése; a hatalommegosztás elvének érvényesülése az államszervezetben; az emberi és állampolgári jogok, valamint garanciáik újszellemű felfogása; az alkotmányvédelem intézményes garanciáinak biztosítása. Az igazságügyminiszter hangsúlyozta: az alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslat mind tartalmában, mind struktúrájában az 1949-es Alkotmány minőségi meghaladása, az 1987-89-ben megkezdett közjogi reformfolyamat betetőzése, a tervezett új Alkotmánynak, ha a szabályozás teljességében nem is, de szellemében, jogállami értékeiben közvetlen előképe. Kitért arra, hogy a kormány eredetileg - mint az a korábbi, visszavont törvényjavaslatból kitűnt - az alkotmánymódosítás kereteit csak a demokratikus politikai átmenet alkotmányos jelentőséggel bíró tételeinek minimumában kívánta meghatározni. Az ennél szélesebb, a jogállam megjelenését jelentő szabályozást a kormányzat már az új Alkotmány formájában kívánta előterjeszteni. Tekintettel azonban az új Alkotmány beterjesztésének elhalasztására, valamint arra, hogy a békés politikai átmenet és a működőképes többpárti parlamentarizmus alkotmányos tételrendszerét szélesebben kellett értelmezni, végül is nagyformátumú alkotmánymódosítás jött létre, amit talán helyesebb lenne a politikai rendszerváltás ,,átmeneti alkotmányának,, tekinteni - mutatott rá Kulcsár Kálmán. A jelentősebb módosításokat ismertetve kiemelte: az Alkotmány deklarálja Magyarország államformáját, és meghatározza kormányzati berendezkedését. Ennek megfelelően Magyarország parlamentális köztársaság. A törvényjavaslat alapján minőségileg alakul át a kormányzati berendezkedés, amelynek kiépítése a hatalommegosztás klasszikus államépítési elvein nyugszik. A kormányzati struktúra alkotmányos alapjait meghatározó jelentős változtatás az Elnöki Tanács megszüntetése és a köztársasági elnöki intézmény bevezetése. A köztársasági elnök alkotmányos jogai, a parlament és a kormány közötti ellensúlyozó szerepe, hatásköre lényegében az 1946. évi I. törvény tételeinek figyelembevételével épülnek fel. Az intézmény tehát történelmi gyökerű, és nem haladja meg azt a hatásköri erősséget, amely az úgynevezett közepesen erős köztársasági elnök funkcióját jellemzi. (folyt.köv.) 1989. október 17., kedd 14:40
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »