|
|
 |
|
 |
A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (5. rész)
|
Az alkotmánymódosítás azt is kifejezésre kívánja juttatni, hogy
a képviselő feladata nem valamely település, megye vagy foglalkozási
csoport érdekeinek képviselete, hanem az egész nemzet szolgálata.
Ezért előírja: az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz
érdekében végzik.
A törvényjavaslat folyamatosan - február 1-től június 15-ig,
illetve szeptember 1-től december 15-ig ülésező Országgyűlést tart
szükségesnek. S ez idő alatt a képviselőknek - csakúgy mint
napjainkban - részt kell venniük nemcsak a plenáris üléseken, hanem
a bizottságok, a frakciók tanácskozásain és, ha fennmaradnak, a
megyei képviselőcsoportok munkájában is közre kell működniök. Ehhez
járul az egyes anyagok alapos áttanulmányozása, a konzultáció a
szakértőkkel és nem utolsó sorban a kapcsolattartás a választóikkal.
Mindezeket figyelembe véve a parlamentnek magának kell majd
kialakítania üléseinek rendjét, amely lehet például hetente két nap
vagy kéthetente négy nap.
A választások utáni alakuló ülés összehívása a köztársasági
elnök feladata, egyébként az ülésszakok és azokon belül az ülések
összehívásáról az Országgyűlés elnöke gondoskodik. Rendkívüli
ülésszakot kell összehívni, ha erre a folyamatos ülésszakokon kívüli
időpontban van szükség. Egyébként rendkívüli ülés összehívása is
kezdeményezhető. Az összehívás joga az Országgyűlés elnökét, az erre
vonatkozó kérelem joga a köztársasági elnököt, a Minisztertanácsot
is megilleti. Ha a képviselők egyötöde kéri az összehívást, annak is
eleget kell tenni.
Mindez hivatásszerű képviselői munkát feltételez. Éppen ezért
nem lehet képviselő a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja,
az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevőszék
elnöke, elnökhelyettese és számvevője, a bíró, az ügyész, a
fegyveres erők és testületek, a rendészeti szervek hivatásos
állományú tagja, továbbá bármely államigazgatási szerv dolgozója.
Kivételek ez alól a Minisztertanács tagjai és a politikai
államtitkár.
Az Alkotmányt módosító javaslat egyértelműbbé teszi az
interpelláció és a kérdés közötti különbséget is. Az interpelláció a
végrehajtó hatalom ellenőrzésének, elszámoltatásának eszköze, az
erre adott, de el nem fogadott válasz következménye a bizalom
megvonása lehet. A kérdés nem hordoz közvetlenül ilyen felelősséget,
hanem arra szolgál, hogy a képviselő valamilyen közérdekű ügyben
felvilágosítást kapjon. (folyt. köv.)
1989. október 9., hétfő 12:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|