|
|
 |
|
 |
Gáti Károly elemzése a magyar helyzetről
|
----------------------------------------
Washington, 1989. október 18. (Amerika Hangja, Esti híradó) - A
mikrofonnál New Yorkból Thassy Jenő és szintén New Yorkból, otthoni
irodájából Gáti Károly professzor, a neves magyar szakértő
politológus professzor. Karcsi, mondanál egy kis felmérést a magyar
helyzetről? Első kérdésem: elült-e a por már a pártkongresszus után,
és hogyan látod a helyzetet?
- Egyáltalán nem ült el a por a pártkongresszus után, hiszen
olyan sokan vannak, akik az új Magyar Szocialista Pártba nem
kívánnak belépni, sőt legutóbbi értesüléseim szerint a volt MSZMP
tagok továbbra is a régi párt tagjainak tekintik magukat és a XIII.
kerületben - mint ez köztudott - meglehetősen sokan jelentek meg az
MSZMP lényegében alakító ülésén. Másrészt pedig vannak olyan
reformerek, akik más okokból - és egyáltalán nem tisztázott
számomra, hogy miért - nem kívánnak belépni a Szocialista Pártba,
például a kormány tagjaiból öten-hatan.
- Öten-hatan?
- Öten-hatan nem kívánnak belépni. Beleértve Kulcsár Kálmánt.
- Kulcsár Kálmánnak alighanem más oka is van erre, miután ő -
ahogy ma olvasom a Financial Timesban - egyik jelölt lett az
elnökségre, szemben Pozsgay Imrével.
- Igen. Hát most már több jelölt van. A Demokrata Fórum részéről
Für Lajos. Hallom, hogy Rácz Sándor is valaki, valamilyen mozgalom
vagy párt jelöli, vagy jelölni fogja, és hát természetesen Kulcsár
Kálmán, mint a Hazafias Népfront jelöltje, valamint természetesen a
még mindig élen járó jelölt: Pozsgay Imre.
- Mikor kerül sor erre a választásra? Tekintettel arra, hogy az
aláírásgyűjtés, petícióügy folyamatban van. (folyt.)
1989. október 18., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Gáti Károly elemzése a magyar helyzetről - 1. folyt.
|
- Tudomásom szerint az Országgyűlés ezen a héten dönt két fontos
dologban. Egyrészt, hogy elfogadja ezeket az aláírásokat,
másodsorban azt, hogy ha nem fogadja el, akkor megtartják-e, mint az
szervezve van, november 25-ikén a választásokat. Erre nem lehet
választ adni. A helyzet az, hogy itt nem egy dologról van szó, tehát
nemcsak arról van szó, hogy a választásokat, az elnökválasztásokat a
parlamenti választásokkal együtt tartják, ez a fő kérdés.
Ezenkívül van még három mellékkérdés is: a pártnak a vagyonáról,
a munkásőrségről, valamint arról,(hogy a párt megtartja-e a
szervezeteit a munkahelyen. Tehát hogy ezt a négy kérdést most hogy
tudják együtt tárgyalni, vagy pedig elhatározzák azt, hogy nem
tárgyalják együtt, vagy elhatározzák azt, hogy egyáltalán nem veszik
figyelembe - ezt e pillanatban nem tudnám megítélni.
- Károly
Egy különös párhuzam mutatkozik aközött, ami
Magyarországon folyamatban van most, ez az aláírásözön. Ez úgy
tűnik, hogy a közhangulatot jellemzi. Ugyanez történt
Kelet-Németországban, ahol nincs tulajdonképpen egy nagyobb fórum
még, még nincs megszervezve, viszont a követői már túllépték a
szervezőket. Nem ugyanez történik Magyarországon?
- Nem. Megítélésem szerint nem. Magyarországon ahhoz képest, ami
Kelet-Németgországban van, a változások aránylag anarchia nélkül
zajlanak le, tömeglázadások és óriási demonstrációk nélkül. A magyar
helyzet tulajdonképpen egyedülálló abban, hogy a véleményem szerint
a legreményteljesebb Kelet-Európában arra, hogy a változásokat a
demokrácia bevezetésére békés módon lehet elvárni.
- Ebből az következik, hogy amit látsz Kelet-Németországban, azt
egy kicsit kaotikusnak ítéled? (folyt.)
1989. október 18., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Gáti Károly elemzése a magyar helyzetről - 2. folyt.
|
- Persze, hogy teljesen kaotikusnak ítélem, annál is inkább,
mivel hogy a mai vezető réteg - beleértve elsősorban Honeckert -
egyszerűen nem hajlandó alapvető változásokra. Amiket most itt
ígérgetnek, azok tipikus kozmetikus lépések, hogy a nép hagyja abba
a demokratizálásért folytatott küzdelmet.
- Visszatérve a magyar helyzetre: amikor a parlamenti vitára sor
kerül, jobban kivehető lesz majd az erőviszonyok alakulása?
- Az erőviszonyok alakulása a ma meglévő négy küldött között
nem, véleményem szerint ez egyelőre egyáltalán nem tudható, nem
látható. Hallom hírekből, hogy Pozsgay Imre népszerűsége nem az, ami
hat hónappal, vagy három hónappal ezelőtt volt, ami véleményem
szerint, megítélésem szerint innen, ahol ülök New Yorkban, még
mindig őt kell tekinteni, mint azt a jelöltet, akit a többieknek el
kell érniük.
- Mi a magyar külpolitika jelen helyzete? KÖzeljövőben halljuk
egyik külügyi irányítót, Somogyi Ferencet itt New Yorkban. Hogyha
neked kellene az ő beszédét írni, hogyan jellemeznéd a külpolitikai
helyzetet?
- Magyarország külpolitikai helyzete, ahogy ezt Somogyi Ferenc
majd nyilván mondani is fogja, itt New Yorkban valóban jó. Mert
támogatja nemcsak az egész nyugati világ, hanem a Szovjetunió is és
Lengyelország is. Az igaz, hogy vannak komoly problémák Romániával
és a csehszlovákok, és a keletnémetek persze alig várják, amíg ez az
általuk úgynevezett magyar anarcia rendbe jön. De hát ezek az
átmenetnek a nehézségei és véleményem szerint a magyar külpolitikai
kapcsolatok igen jó mederben haladtak eddig is, és minden
valószínűség szerint ez folytatódni is fog. (folyt.)
1989. október 18., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Gáti Károly elemzése a magyar helyzetről - 3. folyt.
|
- Minden ilyen előrelátás relatív megítélés dolga. Ha ahhoz
hasonlítom Magyarország helyzetét, ami ma Lengyelországban van, vagy
a Szovjetunióban, ahol szintén a demokratizálás folyamatait látjuk,
ahhoz képest valóban igazad is van tán, roppant optimista vagyok.
Abszolút értelemben persze itt még óriási zökkenők, óriási
nehézségek vannak és maradnak. Végül is 40 év elrontott gazdaságát
és 40 év politikai bűneit nem lehet néhány hónap alatt
megváltoztatni, ezt senki nem várhatja, de véleményem szerint, ha az
ember előrenéz a következő 5 vagy 10 évre, lehetséges az, hogy
Magyarország lesz az Kelet-Európában, amelyik Spanyolország volt és
van Nyugat-Európában.
Ehhez szeretném azt hozzátenni, hogy e pillanatban a spanyol
pénz ma a legerősebb valuta, a legerősebb pénz ma Nyugat-Európában.
Ha ezt ahhoz hasonlítjuk össze, hogy hol volt Spanyolország Franco
diktatúrájában, akkor azt a következtetést kell levonni, hogy igenis
lehetséges a diktatúrából a demokráciába való átmenet. Én ebben
bízom Magyarország tekintetében is. +++
1989. október 18., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|