Rendszerváltás és az MTI

	LEMP KB - vita (2.rész)
A LEMP KB PB tagja szerint a hibás politikája miatt nehéz helyzetbe került párt ,,elkeseredetten keres támogatást bárhol, ahol csak lehet és ezt a hatalom bázisa kiszélesítésének nevezi,,. Egyelőre - hangsúlyozta - ,,kizárólag a hatalmi- és az ellenzéki elit igyekszik egymással megegyezni, de egy ilyen megállapodás értéke nem lesz nagyobb, mint azé a papíré, amelyen aláírják,,. Határozottan visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint az OPZZ demagóg politikát folytat és megalapozatlan katasztrófahangulatot terjeszt; idézte a LEMP társadalmi akadémiájának többkötetes tanulmányát, a lengyel munkásosztály évek óta tapasztalható anyagi, szakmai, szociális és kulturális elszegényedéséről, s figyelmeztetett: a szakszervezetek évek óta eredménytelenül emlékeztetik a pártot, nemcsak ,,külső adósságok léteznek, de belső adósságok is,, és ezek teljesítése a kongresszusi és egyéb párthatározatok ellenére a X. kongresszus óta sem valósul meg. Mindezekkel együtt Miodowicz megerősítette, hogy a szakszervezeti mozgalom a gazdasági és politikai reformok mellett foglal állást, nem tartja véglegesnek a jelenlegi szakszervezeti modellt, de visszautasít minden erre vonatkozó, nélküle meghozott döntést. Úgy értékeli azonban, hogy a munkahelyek nem válhatnak a politikai harc szinterévé és minden erre irányuló kísérlet a munkásosztállyal való manipulációt szolgálja. Alapvetően hasonló volt a többi felszólalás hangvétele is és mások is megkérdőjelezték a Központi Bizottság hatáskörét a felvetett témákban való döntésre, néhányan az idén esedékes pártértekezletet, mások csak az 1990-ben sorra kerülő kongresszus illetékességét ismerték el, de volt olyan javaslat is, amely előrehozott pártkongresszust tartott szükségesnek. Az ezekkel ellentétes véleményt képviselő KB-tagok mindenek előtt arra figyelmeztettek, hogy Lengyelországban a politikai és a szakszervezeti pluralizmus immár tény, semmi értelme a pártnak szemet hunynia e fölött és a legális struktúrákon kívülre szorított, az együttműködés lehetőségétől megfosztott ellenzék az igazi veszély. Meg kell érteni, hogy a társadalom demokratizációja nem a párt adományaként valósul meg.+++ 1989. január 17., kedd 12:35
Vissza » Folytatásokkal »