Rendszerváltás és az MTI

	A szolgálatmegtagadók
München, 1989. január 16. Nemzetközi sajtószemle - A kommunista rendszereknek komoly fejtörést okoz a katonai szolgálat lelkiismereti okokból történő megtagadása. A bécsi utóértekezlet sikeres befejezése kapcsán A lelkiismeret jogot követel címmel közöl kommentárt a nyugatnémet Süddeutsche Zeitung. Ismerteti a magyar Keszthelyi Zsolt esetét, akit 1987-ben a kötelező katonai szolgálat megtagadása címén két és fél esztendei szabadságvesztéssel sújtottak, amelyből Keszthelyi csupán 23 hónapot töltött le, mert időközben az Országgyűlés elé került az alternatív katonai szolgálatra vonatkozó törvény. Nem túl régóta Kelet-Európában is szervezkedik a fiatalság a kötelező honvédelmi oktatás és katonai szolgálat ellen. A 40 esztendeje tartó béke Keleten is megtépázta a hadsereg tekintélyét, és ebben nagy része volt a nyugati pacifista törekvéseknek. No meg az ifjúság köreiben megnyilvánuló rendszerbíráló magatartásnak. Ehhez járult még az is, hogy a hadsereget a rendkívüli állapot kikiáltását követően Lengyelországban a nép ellen vetették be, ami óhatatlanul beárnyékolta a katonaságról alkotott összképet. Kelet-Európában, de a Szovjetunióban is a kötelező katonai szolgálat kérdése nem csupán vallási, hanem inkább politikai okokból robbanékony politikai problémává fajult. A kommunista országok börtöneiben becslések szerint kereken 500-an sínylődnek a katonai szolgálat megtagadása miatt. A Süddeutsche Zeitung kommentátora idézi Haraszti Miklóst, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt négy évtizedben Európában csak olyan fegyveres konfliktus volt, amelyben a Varsói Szerződés csapatai vettek részt a demokratikus erőfeszítések elfojtására. A téma fontosságát bizonyítja az a beadvány is, amelyet ellenzéki csoportok terjesztettek a bécsi utóértekezlet elé. A 400 aláírással ellátott beadvány hangsúlyozza, hogy szényentelen módon a nácizmus és sztálinizmus bukása után is még mindig léteznek olyan kormányok, melyek nem ismerik el a lelkiismeret szavára hallgatás jogát. Az aláírók között volt a Béke Nobel-díjas Andrej Szaharov orosz polgárjogi aktivista is, aki síkraszállt annak érdekében, hogy hazájában csökkentsék a felére a kötelező katonai szolgálat időtartamát. A Süddeutsche Zeitung kommentátora végül utal arra, hogy magában a Szovjetunióban is vita kezdődött a hadsereg méreteiről és a kötelező katonai szolgálatról, sőt Gorbacsov maga is kilátásba helyezte a kiképzés időtartamának esetleges megrövidítését. +++ 1989. január 16., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »