|
|
|
|
Felc: Adószámításunk első éve Főc: Utolsó állomás, a csekk
|
Az adóív kitöltésének alighanem legdrámaibb, legnagyobb feszültséggel terhes pillanata az, amikor az adózó állampolgár a befizetendő összeg nagyságát határozza meg. A számítás maga lényegében nagyon egyszerű. Miután kitöltöttük az adóív első táblázatát, feltüntetve benne a kézhezvett összegek adóköteles részét, s elvégezve az összeadást, a végösszegből levonjuk az adóalapot csökkentő kedvezményeket, eljutottunk ahhoz a jövedelemhez, amelynek alapján adót fizetünk. Ezt követően kell megnéznünk, hogy ennek a summának végülis mekkora az adója? alc.Az adó egész esztendőre Az adótábla csak a "sávhatárok" alsó határát jelző, kerek összegekre vonatkozóan határozza meg az adó nagyságát. Az az útmutató viszont, amelyet az adóívvel együtt minden állampolgár kézhez kap, ennél sokkal részletesebb segítséget kínál; 180 000 forintos határig száz forintokig lebontva megtalálható benne minden jövedelmi összeghez tartozó adó nagysága, és egy kis melléktáblázat segítségével a töredék-összegek, a tízforintos, vagy forintos tételek adója is könnyen megtalálható. Száznyolcvanezer forintos jövedelem felett már csak ezresek találhatók a fő táblázatban, s a százasokat, és a száz forint alatti töredék összegeket is a melléktáblázat alapján kell összeszámolni. A táblázatból kikeresett - s a melléktáblázatok alapján számított "aprópénzzel" megnövelt - szám azt mutatja, hogy az adott jövedelem után hány forint az adó. De ezt az összeget - minthogy valamilyen formában mindenki fizet adóelőleget, és másféle, az adót csökkentő tételek is vannak - soha, senkinek sem kell teljes egészében befizetni. alc. Az adót csökkentő tételek Az így kiszámított adóból a nyugdíjasok például azon nyomban levonhatják a nyugdíjukra, illetve ha alacsony nyugdíj mellett dolgoznak tovább, a 96 ezer forintra jutó adó összegét. Minimum 11 200 forinttal tehát eleve csökken az adójuk; azoknak, akiknek viszonylag magas nyugdíjuk mellett van jövedelmük, még nagyobb, az egész nyugdíjukra jutó adó-összeggel lesz kevesebb a fizetnivaló. (folyt.)
1989. január 23., hétfő 14:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Adószámításunk 2.
|
Levonható az adóból a lakáscélú megtakarítás húsz százaléka - éves szinten legfeljebb 7 200 forintos összeghatárig -, a nyugdíj-és életbiztosítás befizetett díjának húsz százaléka, ugyancsak 7 200 forintig, valamint a közmű-és telefon beruházási hozzájárulás harminc százaléka, a befizetésről kézhezkapott igazolás alapján. A törvény írott betűje alapján le lehetne vonni belőle a lakás vásárlása, építése, bővítése céljából felvett, jogszabályban meghatározott pénzintézeti kölcsön évi 3 százalékot meghaladó kamatának húsz százalékát is; de minthogy - érthetetlen módon - a pénzintézeti kölcsönöket meghatározó jogszabály még nem jelent meg, ettől a törvény biztosította kedvezménytől az adófizető állampolgárok ebben az esztendőben - bármíly furcsa is ez - elesnek... Az adó összegének kiszámítása után már csak azokat az adóelőlegeket kell számbavenni, amelyeket az év során levontak tőlünk, vagy amelyeket a - nem kifizetőhelyekről származó, így például a "láthatatlan" - jövedelmek után magunk fizetünk be. Azokon az igazolásokon, amelyeket a különböző kifizetések alkalmából, a pénzzel együtt mindenkinek meg kell kapnia, a bruttó, és a kézhez kapott összeg mellett, harmadik számadatként a levont adóelőlegnek is szerepelnie kell. Annak aki nem kapta meg ezt az igazolást, célszerű pótlólag beszereznie; annál is inkább, mert nem minden levonás adóelőlegre megy. alc. Adunk vagy kapunk? Ha összeadtuk az egész esztendő adóelőlegeit, már csak ezt a végeredményt kell a kiszámított adó összegével egybevetni. A kettő különbsége az, amivel az adóhivatalnak tartozunk, illetve - ha a levont, vagy befizetett előleg együttesen a kiszámított adónál nagyobb - az adóhivatal tartozik nekünk. Ha mi tartozunk, akkor nincs más hátra; az adóívhez mellékelt csekken, a bevallással egyidőben - március 20-ig - postára kell adnunk az adó összegét. Ha a végelszámolás alapján az adóelőlegből visszajár, ennek összegét is az adóíven kell feltüntetni, és a követelés tényét külön, az adóív első oldalán is jelezni kell. Az APEH, a jogszabály értelmében harminc napon belül köteles visszafizetni. Akkor, ha mindezen túljutottunk, már csak várni kell. Várni, hogy megtudjuk; a hivatal véleménye szerint is jól töltöttük-e ki az ívet; s őrizni a dokumentumokat öt esztendeig, hogy egy esetleges ellenőrzés esetén bizonyítani tudjuk igazunkat. Jövőre azután kezdhetjük újra, de már új táblázatok alapján az egészet. Az országgyűlés ugyanis, figyelembe véve az inflációt - már 1988 decemberében elfogadta az 1989-es jövedelmekre vonatkozó új adósávokat, adókulcsokat. (MTI-Press)
1989. január 23., hétfő 14:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|