|
|
 |
|
 |
Crna Gora másfélszáz napja (1.rész)
|
Belgrád, 1989. január 18. szerda (MTI-Panoráma) - A legkisebb jugoszláv tagköztársaság, az alig 600 000 lakosú, gazdaságilag fejletlen, súlyos válsággal küzdő Crna Gora a múlt héten történetének emlékezetes másfélszáz napját zárta le. Íme dióhéjban az események.
Tavaly augusztus 18-án Niksicsben és Cetinjén, majd két nappal
később Titográdban tömeggyűléseket tartottak, amelyeknek résztvevői
a koszovói albán nacionalista és szeparatista erők visszaszorítását
követelték, s azzal vádolták a tagköztársaság vezetőit, hogy nem
törődik a koszovói szerbek és crnagoracok egyre elviselhetetlenebb
helyzetével.
Október 7-én délután Titográdon tüntetések kezdődtek. A Radoje
Dakics építőipari gépgyár munkásai beszüntették a munkát, és a
köztársasági képviselőház elé vonultak, ahol mintegy 20 000 ember,
köztük sok egyetemista gyűlt össze. Megbízottaik 12 pontból álló
követelést juttattak el a párt és az állam vezetőihez. Sürgették
életszinvonaluk javítását; az elhúzódó politikai, társadalmi és
gazdasági válságért, a reáljövedelmek drasztikus csökkenéséért a
vezetést tették felelőssé, és lemondásra szólították fel. Néhány
ezer fiatal egész éjjel a helyszínen maradt.
Október 8-án a Crna Gora-i kormány felajánlotta lemondását, a
Crna Gora-i párt és állam elnöksége azonban úgy döntött, hogy erőt
alkalmaz a tüntetőkkel szemben. Rendőrosztagok gumibottal oszlatták
szét a tömeget; rendkívüli állapotot vezettek be, amely két hétig
tartott. Titográd egyik kerületében a rendőrség könnygázbombákkal
zavarta szét a tüntetőket, 40-en megsérültek. A kiadott hivatalos
jelentésben az állt, hogy a rendőrség védekezésre kényszerülve
használt könnygázt.
Ugyanezen a napon Niksicsben többezer felvonuló követelte a
rendőrség bevetésére parancsot adó személyek sürgős felelősségre
vonását és menesztését. A tüntetők előtt mondott beszédében Radivoje
Brajovics, a köztársasági elnökség tagja bejelentette lemondását, de
elhatározását később Titográdban visszavonta.
Október 8-án a titográdi egyetemisták éhségsztrájkba léptek.
Velük tartottak tanáraik is, élükön Milos Radulovics rektorral. A
Crna Gora-i Szocialista Ifjúsági Szövetség elnöksége kiállt az
életkörülményeik javítását követelő egyetemisták mellett, s a párt
és az állam vezetőinek a menesztését követelte. (folyt.)
1989. január 18., szerda 15:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|