Rendszerváltás és az MTI

	Felc: Adószámításunk első éve Főcím: Bevétel, jövedelem, adóalap
Régi, sokat hangoztatott igazság, hogy ha két ember mondja ugyanazt, az nem ugyanaz. Ez a megállapítás úgy is érvényes, hogy ha két ember, különböző jellegű feladatok elvégzéséért hajszálra azonos összegű pénzt vesz fel, az nem ugyanannyi, bármennyire is ez a látszat. Aki, mondjuk, egy vállalatnál veszi fel ezt a bért, nyilvánvalóan többet költhet belőle önmagára, illetve családjára, mint az a szobrászművész, akinek agyagot, gipszet, márványt kellett vennie, esetleg hitelbe, hogy elkészíthesse azt a szobrot, amit végül kifizettek neki. A bevételek és a jövedelem közötti különbségeket természetesen a személyi jövedelemadóról szóló törvény is figyelembe veszi, mint ahogy nem hagyhatja figyelmen kívül a világ egyetlen adórendelkezése sem. Amint ez már új adórendszerünk nevéből is kitűnik, adózni csak a jövedelem után kell. alc. Mi a jövedelem? A jövedelem végső soron nem más, mint a bevétel, és az annak mgszerzése érdekében felmerült, elismert kiadások, költségek különbözete. Hogy melyek azok a kiadások, amelyeket ebből a szempontból elismer a törvény - ez már más kérdés. A különböző tevékenységek esetében - általában - az adóbevallásnál bizonyos százalékát kell csak a bevételeknek jövedelemként feltüntetni. Például a találmányokból származó bevételeknek, félmillió forintos értékhatárig, csak 35 százalékát kell az adóbevallási nyomtatvány 4. rubrikájába beírni. A bérbeadásból származó bevételeknek pedig attól függően, hogy idegenforgalmi szervezettől, fizetővendéglátásból, vagy egyéb, nem lakás célú bérbeadásból származik-e 40, 60 illetve 70 százaléka tekinthető jövedelemnek. A szerzői jogvédelem alá tartozó alkotások, és egyes munkaviszonyon kívüli szellemi tevékenységek esetében pedig kétszázezer forintos összeghatárig a bevételek 35, azon felül pedig 60 százalékát kell a bevallásban feltüntetni. (folyt.) 1989. január 17., kedd 14:51
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Adószámításunk 2.
A mezőgazdasági kistermelésből származó bevételek esetében, ha azok összességükben nem haladják meg a félmillió forintot, nem képződik adóköteles jövedelem. Ez a pénz, az említett összeghatárig adómentes. Az ennél nagyobb bevételek adózására, az adóköteles jövedelem kiszámításának módjára később visszatérünk. alc. Az adóalapot csökkentő kedvezmények A bevételekből így kiszámított adóköteles jövedelem azonban nem teljes egészében adóalap. Illetve ez az összeg, különböző kedvezmények alapján még csökkenthető. A szakszervezeti tagdíjra befizetett összeg például adómentes, azért ezt a jövedelemből le lehet vonni. Azok, akik a munkáltató közreműködésével fizetik tagdíjukat, a bevallási nyomtatványon azt az összeget tüntethetik fel, ami a munkáltatótól kapott jövedelem-igazoláson szerepel. Akik személyesen fizették be tagdíjukat, vagy azért, mert nem álltak munkaviszonybn, vagy azért, mert különböző meggondolások alapján nem óhajtották a díj levonásával munkáltatójukat megbízni, a bizalmi igazolása alapján tehetik meg vallomásukat. Akik munkaviszonyban, vagy szövetkezeti tagsági viszonyban álltak 1988-ban, azokra a hónapokra, amelyekben ez a munkaviszony fennállt, azoknak ezer-ezer forint, úgynevezett "alkalmazotti" kedvezmény jár. Ezt az összeget - ami az egész évben munkaviszonyban, illetve szövetkezeti tagsági viszonyban állók esetében értelemszerűen 12 ezer forint - az összjövedelmet csökkentő tételek között, első helyen kell feltüntetni az adóbevallásban. Levonható az adóalapból az alapítványra, vagy közérdekű kötelezettség vállalásra fordított összeg. Ilyen lehet például a Nemzeti Színház felépítésére, az örményországi földrengés áldozatainak megsegítésére, az erdélyi menekültek számára, vagy a SOS Gyermekfalu javára befizetett pénz, illetve minden olyan adomány, amely a hivatalosan elismert, nyílt alapítványokat gyarapítja. Az 1988. évi adóbevallásnál természetesen csak azok a kötelezettség vállalások vehetők figyelembe, amelyek az adott esztendőben születtek, azok az adományok, amelyeket ebben az esztendőben küldtek el a rászorulóknak. Az adóalapot csökkentő, ilyen jellegű össszegeket is igazolni, dokumentálni kell. Kedvezmény, méghozzá évi 12 ezer forintos kedvezmény illeti meg mindazokat, akiknek munkaképessége valamiféle súlyos testi fogyatékosság következtében csökkent. Ez az összeg teljes egészében jár azoknak, akiknek az erről tanúskodó orvosi igazolást csak 1988. utolsó napján adták ki. Ez a 12 ezer forint is az adóalapot csökkenti. (folyt.) 1989. január 17., kedd 14:52
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Adószámításunk 3. alc. Nagycsaládosok kedvezménye
Azok, akik saját háztartásukban három, vagy több gyereket nevelnek, gyermekenként évi 12 ezer forinttal csökkenthetik az adóalapjukat. A kedvezmény kiszámításánál csak azokat a gyerekeket lehet figyelembe venni, akik még nem töltötték be a 14. életévüket, de azok a gyermekek, akik tovább tanulnak valamilyen iskola nappali tagozatán, 25. életévük betöltéséig figyelembe vehetők. A kedvezmény szempontjából teljesen mellékes, hogy a családban nevelt gyermek vér szerinti, örökbefogadott, avagy mostoha. E jelentős csökkentésnek, amely a nagycsaládosok terheit igyekszik könnyíteni, egyetlen szépséghibája, hogy azoknál a családfenntartóknál, akiknek nem képződik elegendő jövedelme, tehát nincs akkora adóalapja, amely a kedvezmény igénybevételére lehetőséget ad, nem jelent, nem jelenthet semmiféle segítséget. Egy háromgyermekes család feje például, ha alkalmazottként jogosult az évi 12 ezer forint kedvezményre, és a három gyerek után 36 ezer forinttal csökkentheti az adóalapját, csak akkor merítheti ki valamennyi kedvezményét, ha évente legalább 96 ezer forint a keresete. A törvény tehát azoknak a nagycsaládosoknak kedvez, akik gyermekeik továbbtanulásáért áldozatot hoznak, és azoknak, akik családjuk érdekében vállalják a nagyobbb teljesítményt, a többletjövedelem megszerzéséért végzendő többlet munkát. Levonható az adóalapból a társadalmi munkáért kapott jutalom is, illetve az egész év folyamán, ezen a címen kapott összegből kétezer forint. Ha a jutalom ennél az összegnél alacsonyabb volt, akkor az adóbevallásban a tényleges összeget kell feltüntetni. A kitüntetésekkel járó jutalom az esetek túlnyomó többségében adómentes. De azoknál a kitüntetéseknél is, amelyek nem tartoznak ebbe a kategóriába, a velük járó pénzjutalomból 5 ezer forintot az adóalapból le lehet írni. Ha a kiszámított jövedelemből mindezeket a kedvezményeket levonjuk, megkapjuk az adóköteles jövedelmünket. Az adó kiszámítása ez után következik. (MTI-Press) 1989. január 17., kedd 14:53
Vissza » A hírhez kapcsolódik »