Rendszerváltás és az MTI

	Hogyan tovább, magyar sport? (1. rész)
1989. január 16. hétfő (MTI) - Hétfőn az ÁISH-ban találkoztak egymással a sporthivatal vezetői és a tizenkét kiemelt sportegyesület elnökei. (Már az is a magyar sport sajátos, tulzottan központositott szerkezetét mutatja, hogy a fent emlitett, tucatnyi klub kétharmada fővárosi.) Erre a találkozóra a sajtó képviselői is hivatalosak voltak. Megnyitójában Debreczeni János, az ÁISH Közgazdasági Főosztályának vezetője kiemelte, hogy egy konzultáció-sorozat első állomásának szánták ezt a hétfői ,,randevut,,. A cél a sportvezetés és az egyesületek között kétségkivül meglévő feszültségek, a kölcsönös gyanakvás feloldása. A mai helyzet fő jellemzője - a főosztályvezető szerint - a magyar sport erőteljes differenciálódása. Sportágak, egyesületek értékelődnek fel vagy - s ez a gyakoribb - le. Csakis elvi alapokon nyugvó sportpolitikával lehet rendet teremteni ebben a kusza helyzetben. Pongrácz Antal, az ÁISH általános elnökhelyettese azt hangsulyozta, hogy e tanácskozásnak kettős célja van: véleményeket hallani a sportgazdaság mai állapotáról, egyuttal párbeszédet folytatni a klubok képviselőivel. Az elnökhelyettes történelmi áttekintéséből kiderült, hogy a sportfinanszirozás rendszere 1968-tól husz éven át változatlan volt, az ugynevezett több csatornás központi elosztás érvényesült. Manapság azonban a klubok mögött álló támogató vállalatok vagy ágazatok nem tudják és nem is akarják vállalni az anyagi terhek többségét, noha az egyesületek ,,vállalatfüggősége,, még ma is meglehetősen erős. Az ÁISH két javaslatot terjesztett a kormányzat elé: az állam legalább a sportlétesitmények fenntartását vállalja, s az ehhez szükséges 4,2 milliárd forint előteremtése érdekében szedjen be sportfejlesztési hozzájárulást a vállalatoktól; vagy pedig továbbra is tartsák fenn a ,,több lábon álló,, finanszirozási modellt. Mivel a vállalatokat további adóterhekkel sujtani már lehetetlen, a második változat maradt meg egyetlen realitásként. Az idén a magyar sport céljaira forditandó mintegy 10 millió forint 40 százaléka állami pénzekből, 50 százaléka vállalati támogatásból, 10 százaléka pedig a klubok saját gazdasági tevékenységéből származik - az előrejelzések szerint. (folyt.köv.) 1989. január 16., hétfő 17:51
Vissza » Folytatásokkal »