Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Mibe kerül a Munkásőrség? (SZER, Világhíradó)

kormánynak nincs elég pénze a szegényekre. Másokra azért persze van, például több mint 1 milliárdja a Munkásőrségre. Zsille Zoltán kommentárja következik: "...Egyes szélsőséges álláspontok szerint meg kellene szüntetni ezt a pufajkás Kádár-huszárságot. Úgyhogy, szorult helyzetét látva, a pártatlan és nyílt újságírás olyan bajnokai siettek védelmére, mint például a legszívesebben kék színekben szereplő Szabó László..."

Új szakasz az európai együttműködésben (1. rész)

1989. január 16. hétfő (MTI-Panoráma) - Az európai biztonság és együttműködés bécsi utótalálkozója e héten a helsinki folyamatban részt vevő 35 ország külügyminisztereinek háromnapos találkozójával végéhez ér. A miniszterek olyan, több mint két éven át folytatott tanácskozássorozatról adhatnak összegező értékelést, amely tele volt nehézségekkel, huzavonákkal, kedvező és kedvezőtlen drámai fordulatokkal, de amely végülis megérte a fáradozásokat. Az utótalálkozó legfőbb ,,terméke,, - a küldöttségek által jóváhagyott záródokumentum - a résztvevők kezdettől fogva követett célja szerint tartalmas és kiegyensúlyozott lett. Általános értékelés új szakaszt nyithat az európai együttműködésben, sőt bizonyos mértékig már magával az utótalálkozóval, a teljes közmegegyezés kialakítására tett sikeres erőfeszítésekkel megnyílt ez az új szakasz.

A bécsi találkozót 1986. november 4-én kezdték el a helsinki
záróokmány aláírói: harminchárom európai állam - Albánia kivételével
a földrész valamennyi országa -, valamint az Egyesült Államok és
Kanada. Küldöttségeik 26 és fél hónapig tárgyaltak. Az elfogadott
záródokumentum - amelynek fő szövege 52 oldalnyi, és mellékletei
együttvéve legalább ugyanilyen terjedelműek - tartalmazza a
rendkívül hosszas és bonyolult tárgyalások eredményeit, rögzíiti az
európai együttműködés valamennyi területére kiterjedő
megállapodásokat, kompromisszumokat és új kötelezettségvállalásokat.

    A záródokumentum - a helsinki folyamat hagyományai szerint - nem
egyszerűen a tárgyalásokról szóló tájékoztató közlemény akar lenni,
hanem az előző hasonló találkozó óta végzett munka mérlege és az
államok új törekvéseinek, feladatainak a ,,chartája,, is. Ilyen
értelemben kidolgozása a tanácskozás legfőbb közvetlen céljának és
eredményének tekintendő, noha az igazi, végső eredmény a benne
foglalt rendelkezések megvalósítása lesz.

    Teljesen megalapozottaknak ítélhetőek azok a vélemények, amelyek
szerint a bécsi okmány tartalma lényegesen gazdagabb és igényesebb
az államokkal szemben, mint belgrádi és madridi ,,elődjei,,.
Tükröződnek benne az új európai enyhülés jótékony hatásai, egyúttal
pedig az okmány maga is ennek az enyhülési folyamatnak eszközévé
válhat, különösen a katonai-biztonsági kérdések és az emberi jogok,
a humanitárius követelmények érvényesítése terén számottevő további
haladást ígér. Előírásai nem nemzetközi jogi érvényűek, de mivel
közmegegyezéssel jönnek létre, az államokat politikailag feltétlenül
kötelezik. (folyt.)


1989. január 16., hétfő 17:15


Vissza »


Új szakasz az európai együttműködésben (2. rész)

Ami a Helsinki Záróokmány ,,első kosarának,, nevezett katonai
jellegű kérdéscsoportot illeti, a bécsi dokumentumnak minden jel
szerint sikerül a helsinki folyamat jelentős elemévé tennie a
leszerelést. Az utótalálkozóval párhuzamosan Bécsben 1987-től
konzultációkat folytattak a Varsói Szerződés hét és a NATO tizenhat
tagállamának képviselői, hogy előkészítsék az európai hagyományos
haderő csökkentéséről tartandó tárgyalásaikat, kidolgozzák azok
mandátumát. A leszerelési tényező fontossága miatt a 35 ország
küldöttségei eleve abban állapodtak meg, hogy a ,,huszonhármak,,
tárgyalásait a helsinki folyamat szerves részének tekintik, s az
utótalálkozót addig nem fejezik be, amig a mandátum szövegét
mellékletként nem csatolhatják a záródokumentumhoz. Ez a feltétel,
ha az utolsó pillanatban is, de megvalósult, így Bécsben március
elején megkezdődhetnek a VSZ-NATO tárgyalások, párhuzamosan és
szoros kapcsolatban a helsinki folyamat mind a harmincöt országának
a bizalom- és biztonságerősítésről tanácskozó konferenciájával.

    A záródokumentum kidolgozása során ,,jól járt,, az úgynevezett
harmadik kosár tárgyköre is. Az emberi jogokra és humanitárius
ügyekre vonatkozó együttműködés fő követelményeit a helsinki
folyamatnak már korábbi okmányai is leszögezték. A bécsi okmányban
ezek a követelmények minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kaptak,
tovább pontosították, részletezték és számos vonatkozásban
kiegészítették az ilyenfajta állami kötelezettségeket. A dokumentum
ezzel foglalkozó fejezete több mint hetven pontot tartalmaz. A
rendelkezések többek között előírják, hogy milyen módon kell
érvényesíteni az emberek utazási és vallásszabadságát, a nemzeti
kisebbségek jogait, hogy az államok miként működnek együtt az
oktatási, kulturális és információs ügyekben. Az európai
együttműködés résztvevői a bécsi záródokumentumban ezúttal először
szövegezték meg a helsinki folyamat emberi vetületével foglalkozó
külön fejezetét, amely szabályozza az emberi jogokra és a
humanitárius ügyekre vonatkozó rendelkezések megvalósításának
ellenőrző mechanizmusát. Ebben az országok kötelezik magukat arra,
hogy az ilyenfajta ügyekről állandó információcserét folytatnak, s
az őket érintő vitás ügyeket, az emberi jogok és humanitárius
követelmények sérelmeit kivizsgálják és rendezik.

    A Szovjetunióban és más szocialista országokban végbemenő
reformfolyamatok lényegesen megkönnyítették az új kötelezettségekben
való - átttörésnek minősíthető - megegyzést. (folyt.)


1989. január 16., hétfő 17:16


Vissza »


Új szakasz az európai együttműködésben (3. rész)

A nyugati országok elégedetten nyugtázták, hogy a szocialista
államok elismerik az együttműködés fontosságát az emberi jogi és a
humanitárius ügyekben, s hogy ilyenfajta belső ügyeikben haladás
tapasztalható. Ez tette lehetővé annak a javaslatnak az elfogadását,
hogy a emberi vetület témáiról tervezett három nemzetközi
konferencia közül az egyiket 1991-ben Moszkvában tartsák meg.

    Az utótalálkozón gazdag rendezvény-programról határoztak, amely
összesen tíz tanácskozásból áll, s háromnak a megrendezésére
szocialista országok kaptak jogot. (Az említett moszkvai
konferencián kívül Szófiában környezetvédelmi, Krakkóban pedig
kulturális értekezletet tartanak.) Ez lényeges fejlemény, mert a
madridi és a bécsi utótalálkozó közötti időszakban csak egy
rendezvényt tartottak szocialista országban, a budapesti Kulturális
Fórumot.

    A magyar küldöttség mindvégig tevékeny, kezdeményezőkész munkát
végzett a bécsi találkozón. Részt vett a nemzetiségi jogokra
vonatkozó javaslat kidolgozásában, elsőként csatlakozott az európai
kulturális örökségről tartandó krakkói tanácskozás megrendezésének
gondolatához, szerepet vállalt a záródokumentum olyan részeinek
megszövegezésében, amelyek például a vízumkérelmek elbírálási
határidejére, a kulturális együttműködés teendőire vagy a gazdasági
döntőbíráskodásra vonatkoznak.

    A tanácskozás folyamán sokszor voltak fennakadások, zavaró
,,közjátékok,,. Többször hátráltatták a munkát NATO-országok közötti
ellentétek: héteken át vitázott az amerikai és a francia fél arról,
hogy milyen legyen a kapcsolat a ,,huszonhármak,, tervezett
tárgyalásai és a ,,harmincötök,, párhuzamos bizalomerősítési
értekezlete között, a VSZ-NATO tárgyalások mandátumának elfogadását
pedig két másik NATO-tagállam, Törökország és Görögország ellentéte
késleltette. A román küldöttség szinte a találkozó végéig
megkérdőjelezte a záródokumentum olyan rendelkezéseit, amelyekben a
résztvevők többsége vagy az összes többi állam már megegyezett. A
huzavonák miatt a megbeszélések végül 26 és fél hónap után is némi
,,időzavarba,, jutottak: az utolsó napokban mind a ,,huszonhármak,,
tárgyalásán, mind az utótalálkozó plenáris ülésén ,,megállították az
órákat,,, hogy formálisan tartani tudják a befejezés eredeti
határidejét.

    De ,,minden jó, ha a vége jó,,. Az utótalálkozó részvevői
vasárnap közmegegyezéssel elfogadták a záródokumentumot, s ezzel
kormányuk nevében kötelezettséget vállaltak rendelkezéseinek
végrehajtására is.

Sebestyén Tibor (Bécs), MTI-Panoráma


1989. január 16., hétfő 17:17


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefon:

271-9oo-asról vagyok. Szeretem a műsort, de nem azért telefonálok, hogy szerepeljek. Az egyik kérdésem a telefonokkal kapcsolatos. Most emelik a telefonelőfizetési dijat. Szeretném kérdezni, hogy ezért mit fogunk kapni a Postától, mert van hogy hetekig is nem jó a telefon és a dijat ennek ellenére fizetem. Egyáltalán megcsinálják a telefont ha bejelentjük, vagy mi történik napokig, hetekig? Nem lehetne-e megoldani, hogy a hibabejelentő rögzitése alapján - amig nem tudjuk használni a telefont - ne számlázzák még az alapdijat sem? Én a kisfizetésű réteghez tartozom, különböző körülményeim miatt. Most az ember minden forintot megnéz...
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD