|
|
|
|
Kínai pártvezető a szocialista pluralizmusról (1. rész)
|
Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti:
Peking, 1989. január 16. hétfő /MTI-tud./ - A szocialista országok többségében megkezdődött a szocialista modell átértékelése. A lengyel és a magyar vezetők egy része úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi szocialista modell már nem felel meg a követelményeknek és új modell kialakítására van szükség - jelentette ki Huan Kuo-jing, a KKP KB nemzetközi kapcsolatok osztályának munkatársa azon a fórumon, amelyet a Sicsie Csisi /Világesemények/ című kínai folyóirat rendezett ,,A szocializmus újraértelmezése és a szocialista országok reformja,, címmel.
A fórumon elhangzott felszólalásában a kínai pártvezető elsősorban a szocializmus új, pluralista modelljének kialakulási folyamatát elemezte. A lengyel és a magyar tapasztalatokra utalva a következőkre hívta fel a figyelmet: a létező szocializmus eddigi modellje már nem felel meg a szocialista építés követelményeinek, ezért alapvetően új modell kialakítására van szükség. Egyebek között ezt célozzák a szocialista országokban elkezdett reformok. A reform objektív és szükségszerű történelmi irányzat, a felhalmozódott problémák megoldásának egyetlen lehetséges útja. Ez még akkor is így van, ha úgy tűnik, hogy a reformoktól elzárkózó szocialista országokban viszonylag kevesebb a gond és a nehézség. A reform útjára lépett szocialista országok folytatják és elmélyítik a reformot, s közülük egyetlen egy sem foglalkozik azzal a gondolattal, hogy visszatér a régi rendszerhez. A Szovjetunióban és a kelet-európai országokban kibontakozott reformok jelenlegi szakaszának legfontosabb sajátossága az, hogy a politikai rendszer reformján keresztül vizsgálják és szemlélik a gazdasági reformot is. Példaként szolgált erre az SZKP 19. országos konferenciája és az MSZMP májusi országos értekezlete. Ezeken már felvetődött a szocialista pluralizmus kérdése, sőt a pluralizmus, ha kis részben is, a gyakorlati megvalósulás útjára lépett. (folyt.)
1989. január 16., hétfő 14:25
|
Vissza »
|
|
Kínai pártvezető a szocialista pluralizmusról (2. rész)
|
A kínai elemző szerint különbséget kell tenni a szocialista pluralizmus és az általában vett politikai pluralizmus között. A szocialista pluralizmus alapját az képezi, hogy elismerik a társadalom különböző rétegeinek érdekpluralizmusát. Ez az úgynevezett gazdasági pluralizmus, ami csak akkor realizálódhat, ha a gazdasági érdekek a politikai szférában is megnyilvánulási és érvényesülési lehetőséget kapnak. Az érdekek politikai képviseletét a különböző társadalmi-politikai szervezetek, pártok látják el, ami a társadalmi pluralizmus megvalósulását jelenti. Mindezzel együtt jár az ideológiai pluralizmus is. A szocialista pluralizmus ilyen jellegű felfogása elkerülhetetlenül felveti, sőt, megköveteli a szocialista országokban hatalmon levő kommunista pártok társadalmi helyének és szerepének újraértelmezését is. Ebben a kérdésben azonban nincs sem egyetértés, sem egységes elképzelés. Egyesek szerint a kommunista párt vezető szerepének fenntartása mellett növelni kell a demokratikus társadalmi szervezetek és pártok társadalmi szerepét. Mások szerint a kommunista pártnak le kell mondania a vezető szerepről és a szocialista alkotmányosság alapján álló, a szocializmust elfogadó más pártokkal azonos feltételek között kell tevékenykednie. Jaruzelski lengyel vezető szerint az első változat a járható út, s a kommunista párt feladata, hogy irányítsa az államot, a társadalmat és szolgálja a népet. Vita tárgyát képezi, hogy ez-e az elfogadható megoldás. Tény, hogy már több szocialista országban napirendre került a többpártrendszer megteremtésének a kérdése. (folyt.)
1989. január 16., hétfő 14:31
|
Vissza »
|
|
Kínai pártvezető a szocialista pluralizmusról (3. rész)
|
A Magyar Szocialista Munkáspárt tavaly májusi országos értekezletén rámutattak, hogy az 1968-ban megkezdett reform azért nem hozta meg a várt eredményeket, mert a gazdasági reformmal nem járt együtt a politikai intézményrendszer reformja. A pártértekezletet követően Magyarországon előtérbe került és lendületet vett a politikai reform. Ebben a folyamatban eddig már több mint száz politikai szervezet és pártképződmény jött létre. Az MSZMP-ben fontos lépések történtek a párton belüli demokratizmus megerősítése érdekében. A politikai bizottság helyett ma már minden fontos politikai és hatalmi jellegű döntést a központi bizottság hoz. Megszüntették a központi bizottság titkárságát és a politikai bizottság a központi bizottság elé kerülő dokumentumok és határozatok kidolgozására és előkészítésére összpontosítja munkáját. Erőteljesen folyik a párt és állam /kormány/ funkcióinak szétválasztása s ezzel egyidejűleg rohamosan növekszik az országgyűlés szerepe. A gazdasági reform területén a kelet-európai országokban igyekeznek nagyobb szerepet adni a magángazdaságnak, de úgy vélik, hogy a magánszektornak továbbra is olyan rendszerben kell tevékenykednie, amelyre a szocialista szektor túlsúlya a jellemző, azaz a magángazdaság növekedése nem vezethet el a kapitalizmushoz. A kérdés természetesen további elmélyült elemzésre és tanulmányozásra szorul. Mindenesetre Magyarországon már létezik a munkaerőpiac és van munkanélküliség is. A májusi pártértekezletet követően pedig a magánüzemben foglalkoztatható munkások számát a korábbi tízegynéhány helyett 500 főben maximálták. A reformot megvalósító szocialista országok fordulatot hajtottak végre külpolitikájukban is. Új az a gorbacsovi gondolat, hogy a nemzetközi színtéren a szocializmus és a kapitalizmus nem csak egyenjogú, hanem kölcsönösen összefügg és támaszkodhat is egymásra. A gyakorlat bebizonyította annak a korábbi szovjet elméletnek a helytelenségét, hogy az országon belüli osztályviszonyokat át lehet vetíteni a nemzetközi kapcsolatokra. Kiderült, hogy a nemzetközi kapcsolatok alakulása ennél sokkal összetettebb és bonyolultabb dolog. Mindenesetre ez az újfajta gondolkodás fogja hosszú időra meghatározni a szocialista országok reformfolyamatára jellemző külpolitikai tevékenységet, azaz a Szovjetunió és a kelet-európai szocialista országok diplomáciai mozgását. (folyt.)
1989. január 16., hétfő 14:59
|
Vissza »
|
|
Kínai pártvezető a szocialista pluralizmusról (4. rész)
|
A jelenlegi helyzet sok szempontból zavaros, de a perspektívák világosan kirajzolódnak és biztatóak: újfajta szocialista modell van kialakulóban, amely hasznosítja a kapitalizmus előnyeit, de egyidejűleg nem adja fel a szocializmus alapvető elvét és értékeit sem - mondotta a Sicsie Csisi fórumán a KKP KB nemzetközi kapcsolatok osztályának munkatársa. +++
1989. január 16., hétfő 15:00
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|