Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Mibe kerül a Munkásőrség? (SZER, Világhíradó)

kormánynak nincs elég pénze a szegényekre. Másokra azért persze van, például több mint 1 milliárdja a Munkásőrségre. Zsille Zoltán kommentárja következik: "...Egyes szélsőséges álláspontok szerint meg kellene szüntetni ezt a pufajkás Kádár-huszárságot. Úgyhogy, szorult helyzetét látva, a pártatlan és nyílt újságírás olyan bajnokai siettek védelmére, mint például a legszívesebben kék színekben szereplő Szabó László..."

Sztrájk és törvénye 2.

alc. Patthelyzet nélkül
Egy azonban világossá vált: lett légyen bármilyen elnevezése is
a dolgozói megmozdulásoknak, a munkáltatók és munkavállalók érdekei
között a szocializmusban is felhalmozódnak feszültségek, kialakulnak
ellentmondások, s ilyenkor a munkavállalók nem látnak más módot
akaratuk érvényesítésére mint a sztrájkot. Éppen itt az ideje, hogy
ezt törvényi szinten ne csak deklaráljuk, hanem szabályozzuk is.
Éppen annak érdekében, hogy ne keletkezzenek megoldhatatlan
patthelyzetek. Hogy a konfliktusban érintett felek pontosan tudják
és tegyék a dolgukat olyan felelősségteljes magatartást tanusítva,
amely törvényi pilléreken nyugodva ver hidat a megoldás felé. A
sztrájk és törvénye ugyanis a konfliktusokat megoldó mechanizmust
erősíti, mivel nem cél, hanem eszköz. Végső, de nem nélkülözhetetlen
eszköz a munkavállalók kezében. Minden előzetes egyezkedés,
tárgyalás a vitás kérdésekben ugyanis másfajta kompromisszumos
készségre alapul abban a pillanatban, amikor mindkét fél tisztában
van vele, hogy ha nem képesek megegyezni, akkor bekövetkezhet és be
is következik a törvényben garantált sztrájk.

    A törvényjavaslat felett még folyik a vita, melynek egyik fontos
pontja, hogy ki kezdeményezhesse a sztrájkot. A jelenlegi szövegezés
szerint a második paragrafus első bekezdése úgy rendelkezik, hogy
"munkabeszüntetést kezdeményezhet a szakszervezet, ha a vitatott
kérdést érintő egyeztető eljárás hét napon belül nem vezet
eredményre." Maguk a szakszervezeti vezetők adtak hangot annak a
nézetnek, hogy szerencsésebb lenne ha a munkavállalókat alanyi jogon
illetné meg a kezdeményezés lehetősége részben azért, hogy a
szakszervezetek esetleges politikai okokból ne teremthessenek olyan
helyzetet, amelybe belekényszerülhet a munkavállaló, így
kénytelen-kelletlen részévé válhat rosszul értelmezett helyi
szakszervezeti taktikázásoknak.

    Ám azért is meggondolandó a munkavállalók alanyi jogán
szervezhető sztrájk, mert a szakszervezeti tagság apadása
előrevetítheti azt a lehetőséget is, hogy egy-egy munkahelyen a
szakszervezeti tagság jelenti a kisebbséget, s így a kisebbség
akaratán és elhatározásán múlhat a sztrájk kezdeményezése. Bár
kétségtelen, hogy igen demokratikus és így nagy mozgásteret hagy a
tervezet azon kitétele, mely szerint "a munkabeszüntetésben való
részvétel önkéntes, az ebben való részvételre, illetve az attól való
tartózkodásra senki nem kényszeríthető."(folyt.)


1989. január 16., hétfő 13:47


Vissza » Folytatásokkal »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefon:

271-9oo-asról vagyok. Szeretem a műsort, de nem azért telefonálok, hogy szerepeljek. Az egyik kérdésem a telefonokkal kapcsolatos. Most emelik a telefonelőfizetési dijat. Szeretném kérdezni, hogy ezért mit fogunk kapni a Postától, mert van hogy hetekig is nem jó a telefon és a dijat ennek ellenére fizetem. Egyáltalán megcsinálják a telefont ha bejelentjük, vagy mi történik napokig, hetekig? Nem lehetne-e megoldani, hogy a hibabejelentő rögzitése alapján - amig nem tudjuk használni a telefont - ne számlázzák még az alapdijat sem? Én a kisfizetésű réteghez tartozom, különböző körülményeim miatt. Most az ember minden forintot megnéz...
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD