Rendszerváltás és az MTI

	Sztrájk és törvénye 2.
alc. Patthelyzet nélkül Egy azonban világossá vált: lett légyen bármilyen elnevezése is a dolgozói megmozdulásoknak, a munkáltatók és munkavállalók érdekei között a szocializmusban is felhalmozódnak feszültségek, kialakulnak ellentmondások, s ilyenkor a munkavállalók nem látnak más módot akaratuk érvényesítésére mint a sztrájkot. Éppen itt az ideje, hogy ezt törvényi szinten ne csak deklaráljuk, hanem szabályozzuk is. Éppen annak érdekében, hogy ne keletkezzenek megoldhatatlan patthelyzetek. Hogy a konfliktusban érintett felek pontosan tudják és tegyék a dolgukat olyan felelősségteljes magatartást tanusítva, amely törvényi pilléreken nyugodva ver hidat a megoldás felé. A sztrájk és törvénye ugyanis a konfliktusokat megoldó mechanizmust erősíti, mivel nem cél, hanem eszköz. Végső, de nem nélkülözhetetlen eszköz a munkavállalók kezében. Minden előzetes egyezkedés, tárgyalás a vitás kérdésekben ugyanis másfajta kompromisszumos készségre alapul abban a pillanatban, amikor mindkét fél tisztában van vele, hogy ha nem képesek megegyezni, akkor bekövetkezhet és be is következik a törvényben garantált sztrájk. A törvényjavaslat felett még folyik a vita, melynek egyik fontos pontja, hogy ki kezdeményezhesse a sztrájkot. A jelenlegi szövegezés szerint a második paragrafus első bekezdése úgy rendelkezik, hogy "munkabeszüntetést kezdeményezhet a szakszervezet, ha a vitatott kérdést érintő egyeztető eljárás hét napon belül nem vezet eredményre." Maguk a szakszervezeti vezetők adtak hangot annak a nézetnek, hogy szerencsésebb lenne ha a munkavállalókat alanyi jogon illetné meg a kezdeményezés lehetősége részben azért, hogy a szakszervezetek esetleges politikai okokból ne teremthessenek olyan helyzetet, amelybe belekényszerülhet a munkavállaló, így kénytelen-kelletlen részévé válhat rosszul értelmezett helyi szakszervezeti taktikázásoknak. Ám azért is meggondolandó a munkavállalók alanyi jogán szervezhető sztrájk, mert a szakszervezeti tagság apadása előrevetítheti azt a lehetőséget is, hogy egy-egy munkahelyen a szakszervezeti tagság jelenti a kisebbséget, s így a kisebbség akaratán és elhatározásán múlhat a sztrájk kezdeményezése. Bár kétségtelen, hogy igen demokratikus és így nagy mozgásteret hagy a tervezet azon kitétele, mely szerint "a munkabeszüntetésben való részvétel önkéntes, az ebben való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki nem kényszeríthető."(folyt.) 1989. január 16., hétfő 13:47
Vissza » Folytatásokkal »