Rendszerváltás és az MTI

	Lengyelország: előrehozzák a választásokat? (1.rész)
Varsó, 1989. január 15. hétfő (mti-press) - Egyre több jel mutat arra, hogy Lengyelországban komolyan fontolgatják az év végén esedékes parlamenti választások előrehozatalát. Erre lehet következtetni a lengyel Hazafias Nemzeti Újjászületési Mozgalom, a PRON katowicei vajdasági tanácsa elnökségének üléséről kiadott közleményből is, amely a reformok meggyorsítása mellett sürgeti a választások mielőbbi kiírását. Lengyelországban utoljára 1985 októberében voltak parlamenti választások, amelyeket akkor jelentős politikai sikerként könyvelhettek el, hiszen a jogosultak több mint 78 százaléka járult az urnák elé. 1985 egyébként a szükségállapot bevezetését, majd fokozatos feloldását követő időszak legsikeresebb éve volt a gazdaságban és a politikában egyaránt. Az akkorra kibontakozott stabilizáció tette lehetővé, hogy Wojciech Jaruzelski visszavonulhasson egyik vezető funkciójából, a kormányfői posztról és megalakulhasson a Messner-kormány. 1986-tól kezdve a politikai és gazdasági nehézségek fokozatos erősödése jellemezte a lengyel helyzetet, ami az 1987 novemberi népszavazáson, ahol a reform meggyorsításáról kellett dönteni az alacsony, 66, illetve 69 százalékos részvételi arányban, a népszavazási törvényben előírt abszolút többségtől elmaradó igen szavazatokban jutott kifejezésre. Az ezt követően mérsékelt gazdasági reformprogram, amely 1988 februárjában jelentős, egyszeri, központi áremeléseket jelentett elsősorban, tovább élezte a belpolitikai helyzetet és az év tavaszán tiltakozó akciókhoz, sztrájkokhoz vezetett. Nem okozhatott tehát meglepetést, hogy a lengyel kormány májusi, rendkívüli jogkörrel való felhatalmazása, a sztrájkok elülése után sorra került tanácsi választások az ország történetének eddigi legalacsonyabb részvételi arányát, alig több mint 55 százalékot hozták. (folyt.) 1989. január 16., hétfő 11:11
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Lengyelország: előrehozzák a választásokat? (2.rész)
A tavaly évvégi újabb sztrájkhullám, majd ezt követően a kormány lemondása, a Rakowski-kormány megalakulása, decemberben pedig a párt vezető testületeiben végrehajtott alapos ,,vérátömlesztés,, után, a bejelentett és részben már be is vezetett radikális reformlépések nyomán a közvéleménykutatások tanulsága szerint - s hozzá kell tenni, hogy hosszú évek óta először - lényegesen megnőtt a vezetés és az általa képviselt politika népszerűsége. Az év elejével egyelőre tartósnak látszik e kedvező folyamat, annak ellenére, hogy tavaly augusztus óta a mai napig nem sikerült összehívni a konstruktív ellenzék erőit, köztük a volt ,,Szolidaritás,, egyes vezetőit is magába foglaló kerekasztal-tárgyalásokat. Varsói politikai megfigyelők szerint az ország vezetése a kedvező társadalmi és politikai légkört, az offenzívában lévő kormány és a párt megnövekedett tekintélyét szeretné minél hamarabb értékesíteni az előrehozott választásokon, annál is inkább, mert általános az a vélemény, hogy az év második felében részint a reformintézkedések nyomán, a lakossági terhek újabb növekedésével, gazdasági nehézségekkel, társadalmi feszültséggel kell számolni. Az előrehozott választásokig azonban a lengyel parlamentnek el kellene fogadnia az új választási törvényt is, hiszen az öt évvel ezelőtti választásokon - bár szintén megreformált - de olyan törvény szerint folyt a szavazás, amely előre biztosította a LEMP és szövetségesei mandátumait, a LEMP abszolút parlamenti többségét. Azóta a két szövetséges, a demokrata és a parasztpárt egyaránt mandátumai számának növelését kezdeményezte, sőt elhangzott olyan javaslat is, hogy csak a három pártnak legyen együtt abszolút többsége a Szejmben. Teljesen bizonyos, hogy az idei választásokon valamilyen formában indítani fogják jelöltjeiket az ellenzéki politikai csoportosulások is, de egyelőre nem tudni milyen formában és kik lesznek azok, hiszem még mindig csak a vita folyik a lengyel egyesülési törvényről is. Ez utóbbi kérdésekben is várható, hogy alapvető állásfoglalás születik a LEMP KB hétfőn kezdődő kétnapos ülésén, amely a decemberben félbehagyott tanácskozás folytatása lesz és vezető témája a párt helye és a pártban szükséges átalakítás az új lengyel politikai helyzetben.+++ Zsebesi Zsolt (Varsó) MTI-PRESS 1989. január 16., hétfő 11:14
Vissza » A hírhez kapcsolódik »