|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. szeptember 15., péntek - Pénteken ülést tartott az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A bizottság tagjai először a mezőgazdasági bizottsággal közösen Vassné Nyéki Ilona javaslatát vitatták meg a földtörvény módosításáról. A képviselőnő javaslatában azt szorgalmazta, hogy fagyasszák be a földek adásvételét az új, komplex földtörvény megalkotásáig, mert a tulajdonreform várhatóan lényeges változásokat hoz majd a föld tulajdonjogát illetően is. A két bizottság egyetértett azzal: javasolják az Országgyűlésnek, hogy az ismételten vitassa meg a földek adás-vétele befagyasztásának kérdését. Ez a felvetés ugyanis korábban már szerepelt az Országgyűlés napirendjén, de a honatyák akkor nem értettek egyet vele. A témával összefüggésben több felszólaló hangsúlyozta: amennyiben a földtörvényre vonatkozó módosító javaslat a parlament elé kerül, kívánatos, hogy azt az Országgyűlés többi bizottsága is tárgyalja meg.
Ezután a jogi bizottság önállóan folytatta munkáját, s több
fontos törvényjavaslatról mondott véleményt. Megtárgyalták az Állami
Számvevőszék felállításáról szóló törvényjavaslatot, amely a
képviselők szerint több tekintetben még további pontosításra,
egyszerűsítésre szorul. Így például többen kifogásolták, hogy a
jogszabály-tervezet nem tartalmazza pontosan azokat a feltételeket,
amelyek alapján valaki az Állami Számvevőszék tagja lehet, s nem
tisztázza egyértelműen azt sem, hogy az intézménynél betöltött
tisztség milyen más tevékenységekkel minősül összeférhetetlennek. A
bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy az Állami Számvevőszék
elnökét és alelnökét 12 évre válasszák meg, bár ezt az Ellenzéki
Kerekasztal elfogadhatatlannak tartja. A képviselők némi vita után
elfogadták a törvényjavaslatnak azt a passzusát, hogy az Állami
Számvevőszék létrehozásával egyidejűleg - amelynek alapvető feladata
az állami pénzügyek ellenőrzése lenne - megszűnne a népi ellenőrzés
rendszere. Az ezzel vitázó észrevételek lényege az volt, hogy a népi
ellenőrzésnek van egy olyan, már bevált, jól működő rendje, amelyet
kár lenne megbontani.
Ezt követően a Büntető Törvénykönyv, illetve a Büntetőeljárási
Törvény módosításáról szóló törvényjavaslatokról mondták el
véleményüket a képviselők. (folyt.köv.)
1989. szeptember 15., péntek 20:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|