|
|
|
|
A libanoni siíták véres háborúja 1.
|
1989. január 15. (MTI-Panoráma) - A stratégiai fontosságú Dél-Libanon birtoklásáért legutóbb kirobbant elkeseredett Amal-Hezbollah küzdelemnek legkevesebb száz halottja és többször annyi sebesültje van. A jelenlegi siíta belharc az eddigiek közül talán a legkegyetlenebb: számos elfogottat családja szeme láttára koncoltak fel, másokat éjjeli álmukban lepve meg, ágyukban fojtottak meg vagy lőttek szitává. A sokszor családtagokat is szétválasztó-szembefordító ellentétek mind mélyebbek - s a véres öldöklés csak tovább szélesíti a szakadékot az immár másfél évtizede száz sebből vérző Libanonban, ahol 1O 452 négyzetkilométeren összesen 17 vallás - ,,felekezeti nemzetiség,, - hívői élnek, alig 3-3,5 millió ember.
A siíták a keresztes vitézek, a mamelukok, majd a török katonaság üldözötteiként a XVI-XVIII. században telepedtek le Libanon legkopárabb, főként déli teürletein, ahol feudális közösségekben, a legszegényebbként, oligarchák földműveseiként éltek. A társadalom szélére szorulva legfőbb vigaszuk sajátos történelmi-vallási felfogásuk volt. Mitológiájuk szerint a Mohamed próféta utáni 12. imám 874-ben elrejtőzött a halandók szeme elől - de egyszer visszatér és igazságot szolgáltat. Ekkor a jogfosztottak - akik megőrizték igazi hitüket - feltámadnak és öröklik az elnyomóktól megszabadult földet. Az 1982-es nagy izraeli invázió miatt tömegesen menekültek a nagyvárosokba, ahol nemcsak hátrányos helyzetükre, de a mind népesebb tömegekben rejlő erejükre is ráébredtek. A három éves megszállás idején velük szemben tömegesen alkalmazott izraeli terror félelmetes erőt szabadított fel: ennek következménye volt a megannyi öngyilkos-merénylet az izraeli, majd az amerikai-francia-brit expedíciós erők ellen. Az Amal, a ,,Remény,,-ről elnevezett legnagyobb siíta szervezet a ,,kirekesztettek mozgalmaként,, a 7O-es évek közepén alakult meg, de a külvilág számára csak a megszállók elleni támadásaik idején vált ismertté. A Nabih Berri ügyvéd vezette Amal ,,fénykora,, 1984-ben volt, amikor a muzulmán milíciák - s köztük az Amal - visszahódították Nyugat-Bejrútot a maronita keresztény erőktől. Az Amal nemzeti és világi célokat hirdetett Libanon politikai rendszerének korszerűsítésére; így egyetlen támogatóra lelt - Szíriára -, s vált ezért Damaszkusz leszorosabb szövetségesévé Libanonban. Erejének nagy részét a szíriai fegyverekkel 1985-88 között vívott ,,táborok háborújára,, fordította: harcolt a palesztinok, Arafat hívei ellen, akik Szíria ellenfeleivé váltak. (folyt.)
1989. január 15., vasárnap 11:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|