|
|
|
|
Sasszemek Magyarországra figyelnek 1.
|
1989. január 15. (MTI-PRESS) - Magyarország megint a világsajtó címoldalaira ugrott. A nyugati lapok, amelyek korábban ugyan dícsérték az Országgyűlés egyre hangosabb szókimondását, de fanyalogva minősítetták bizonytalannak és lassunak a demokrácia felé tett lépéseket, most egyszeriben arról cikkeznek, hogy a magyar parlament visszanyeri méltóságát, képes a megújulásra, hiszen az egyesülési és a gyülekezési törvény elfogadásával ,,elindították az országot a demokrácia útján,,. Ami történt, azt a japán lapok Kelet-Európában egyedülállónak tekintik. A nyugatnémet Frankfurter Rundschau szerint ,,a kommunista Kelet-Európában jogpolitikai szűzföldre léptek,, a magyarok. A Corriere della Sera történelmi fordulatról ír, a brit The Daily Telegraph szerint ,,Magyarország utat nyit a politikai pártok előtt,,. Az AP amerikai hírügynökség pedig sajátos angolszász tömörséggel adja tudtul: ,,a magyarok már tüntethetnek is és beléphetnek pártokba...,,.
Az Országgyűlés ülésszakáról hasonló szellemben tudósító lapok sorában szinte mindegyik tekintélyes nyugati újság ott van. S bár szocialista sajtótermék ezek között csak elvétve akad, az nem kétséges, hogy - a The Guardian szóhasználatával élve - mindenütt sasszemekkel figyelik, mi történik manapság Magyarországon. A brit lap egy budapesti szovjet forrásra hivatkozva fogalmazott így: a Kreml támogatja és sasszemekkel figyeli a magyar kísérletet. A tudósításokból azonban egyértelműen kiderül, hogy nemcsak a Nyugat figyeli feszülten ahogy ,,Magyarország egy erőteljes mozdulattal félrelökte a korhadt sztálini intézményrendszert,, (Corriera della Sera),de górcső alatt elemzik az Országgyűlés döntéseit Lengyelországban, Jugoszláviában és Romániában is. Több országot nem említenek név szerint, de abban egyöntetű a világsajtó véleménye, hogy a magyar parlament döntése feltétlenül ,,kigyűrűzik,, majd a szocialista világra, még a Szovjetunióra is. Igaz, jegyzi meg rosszmájúan a The Guardian: Mihail Gorbacsovnak ez idő szerint van elég dolga, semhogy a politikai pluralizmusért is aggódjék. Érthető, hogy a nyugati tömegtájékoztatás - mert nemcsak a lapok, de a rádiók és a televíziók is egy-két napig Magyarországgal voltak elfoglalva - az egypártrendszer-többpártrendszer kérdését taglalták és szenzációként kezelték, hogy Budapesten a Tisztelt Ház ,,elsöprő többséggel legalizálta az ellenzéket,,. Érzékelhető elképedéssel nyugtázták ugyanis, hogy amire valójában nem számítottak, az bekövetkezett és a Frankfurter Rundschau szavaival az egyesülési és a gyülekezési törvény ,,még a nyugati törvényekkel összevetve is nagyvonalú,,. (folyt.)
1989. január 15., vasárnap 10:15
|
Vissza »
|
|
Sasszemek Magyarországra figyelnek 2.
|
Látnivalóan sokan nem számítottak rá, hogy a magyar vezetés az Országgyűlés - s így ma már a televízó, rádió jóvoltából - az ország-világ színe előtt vállalt kötelezettséget arra, hogy augusztus elsejéig előterjeszti a párttörvényt - így a többpártrendszer egy szocialista országban immár majdnem ténykérdés. Az is szenzáció volt, hogy az MSZMP immár partnerként üdvözölte a meglévő és még ezután törvényesítendő politikai egyesüléseket. A tekintélyes Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Berecz Jánosnak, az MSZMP KB titkárának beszéde adta meg a ,,zöld fényt,, ami valószínűleg döntő jelentőségű volt a törvények nagyarányú elfogadásában. Arról némileg eltérnek a vélemények, hogy mi lesz ezután: a The Guardian azt írta, hogy ,,a magyar parlament a sötétbe ugrott,, a törvények megszavazásával . Ezzel szemben a római La Repubblica így ír: ,,Ami Budapesten történt, az nem ugrás a sötétbe, hanem egy fokozatos, kézben tartott reformfolyamat első lépése,,. Nyugati hírelemzők már ahhoz is hozzáláttak, hogy egy majdani ,,szabad választások,, kimenetelét taglalják. A Reuter nyugati diplomatát idéz, aki szerint bizonyosra vehető, hogy az MSZMP nem ,,a hátsó ülést,, akarja elfoglalni, mert nincs olyan kormányzó párt, amelyik önként mondana le a hatalomról. A The Independent Németh Miklós kormányfőt idézi arról, hogy bízik benne: az MSZMP megnyeri a választásokat. Nemcsak a nyugati hírközlés nevezi páratlannak, ami Budapesten történt. Az Új Kína hírügynökség is figyelemre méltónak tartja, hogy amióta az MSZMP 1948-ban hatalomra jutott, a magyar törvényhozás első ízben tett lépést ,,a hivatalos politikai ellenzék engedélyezése irányában,,. A jugoszláv sajtó kételyeit az jelzi leginkább, hogy bár szinte mindegyik lap ,,Többpártrendszer Magyarországon,, címmel adta közre tudósítását, némelyik egy kérdőjelet is tett a cím után. A TASZSZ a törvényeket a szocialista demokrácia kiszélesítése és politikai pluralizmus felé tett fontos lépésnek minősítette a törvényeket, és ismerteti is azokat. ,,Magyarországon a hangulat ma furcsa keveréke a visszafogott derűlátásnak, óvatosságnak, és az attól való félelemnek, hogy a történelmi lehetőség kimarad,, - írta a magyar származású George Schöpflin, a London School of Economics tanára a The Times hasábjain. Nemcsak ő mutatott rá a politikai demokrácia és a nehéz helyzetben lévő magyar gazdaság fejlődési lehetőségeinek összefüggéseire. ,,Magyarországnak van esélye - csekély, de a lényeg az, hogy van,, - írta Schöpflin. +++ Fodor György MTI-PRESS
1989. január 15., vasárnap 10:16
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|