|
|
 |
|
 |
Józan konszenzus 2.
|
Ha szeptember előtt osztjuk szét, kevesebb százalék jut egy
hónapra, ha később akkor, ugyan több mint húsz százalék, de annak a
következő évre áthúzódó hatásait nem tudta volna garantálni a
pénzügyi kormányzat. Nyilvánvaló, hogy 1990-ben már januártól, tehát
egész évbent terheli a költségvetést az idén még csak négy hónapon
keresztül jelentkező megemelt bértömeg.
- Jól gondolom, hogy a túlóradíj emelését azért nem halogatják,
mert az elégedetlenség forrása az utóbbi hónapokban főként a
túlórakényszer volt?
alc. Adó és túlóradíj.
- Nem egyszerűen túlórakényszerről van szó, ez eddig is volt, s
még alacsonyabb bérért is vállalták a pedagógusok. Szerencsétlenül
találkozott azonban tavaly januártól a személyi jövedelemadó életbe
lépése és az a rendelkezés, amely valamelyest javította ugyan a
túlóra honorálását, de tartalmazza azt is, hogy a kötelező heti
óraszáma 50 százalékáig kötelezhető túlmunkára a pedagógus.
- Úgy tudom, hogy ez értelemszerűen azt jelenti, maximum 50
százalék túlórát vállalhat a pedagógus, s a rendelkezés értelmében
éppen a pedagógus túlterhelését kívánta visszafogni. Másrészt adózni
ettől függetlenül is kellene.
- Kétségtelen, de a pedagógus úgy érzi, akkor kötelezték
túlmunkára, amikor ez gyakorlatilag nem a keresetét, hanem az adóját
növeli, és még ellenkezik is a munka törvénykönyvében megfogalmazott
rendelezéssel: túlmunkára rendkivüli esetben kötelezhető a dolgozó.
- De mi a "rendkívüli eset" ebben a vonatkozásban egy iskolában?
- Nem tudok válaszolni rá, mert sehol nincs meghatározva. Ez is
egy előttünk álló feladat: tisztázni kell, különben levegőben lóg az
érdekérvényesítő törekvésünk. Ez persze részletkérdés. Ahhoz, hogy
szakszervezetünk hatásosabban és hatékonyabban dolgozhasson, az
előkészületben lévő szakszervezeti és sztrájktörvény hoz majd jogi
garanciákat. Szeretnénk elérni, hogy a törvény lehetővé tegye: a
vétójog ne csak munkahelyi szinten érvényesülhessen, élhessünk vele,
mint ágazati szakszervezet is alkalmanként a tárcával egyezkedve.
Ugyanez a helyzet a sztrájk vonatkozásában. A munkahely a többség
titkos szavazatával dönthet a munkabeszüntetés mellett, de mint
ágazati szakszervezetnek a kormányzattal szemben nincs jogunk
sztrájkot kezdeményezni. Nincs tisztázva az sem, ki hirdetheti meg
és hol. (folyt.)
1989. január 11., szerda 13:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|