Rendszerváltás és az MTI

	Budapesti pártaktiva (2. rész)
Döntő kérdés, hogy a párt máris keresse a gazdasági reformokban érdekelt munkásköröket, számoljon a valóban érdekvédelmi, harcos szakszervezeti mozgalom megjelenésével. A stabilizáció és a kibontakozás terheinek viselése körül feszülő ellentmondásról elmondta: egyértelmű, hogy a teher a társadalomra hárul, de nem közömbösek az arányok a költségvetés és a vállalatok, a gazdaság és a lakosság között. A teherelosztásban is csak a differenciáltság vezethez összefogásra. Jassó Mihály szólt arról is: az MSZMP ismerte fel és fejezte ki először az érdekek, a nézetek, az ideológia politikai pluralizmusát. Most mégis úgy tűnik, hogy mint politikai kategóriát, a párt nem volt képes megfelelően kezelni. Az intézményrendszer átalakulásában is tagadhatatlanul a párt járt az élen, kifejezve megreformálásának szükségességét. A társadalmi vitákon keresztül végbemenő reformfolyamatban rendszeresen szóba kerül a párt és a hatalom, a hatalom megosztásának kérdése. Ez utóbbiról leszögezte: a hatalom funkciójának gyakorlását kell ez alatt érteni. A párt a hatalom megosztását, feldarabolását, a hatalmi harcot nem tartja időszerűnek, hanem demokratikusan több lábra kell állítani. Nem igaz az a vád, hogy a párt tehetetlenül szemléli az eseményeket, s a gyors mozgással nem tudja hova tenni az elméleti szocializmus-képet. Úgy fogalmazott: lehet, hogy ez a kép több ember felfogásában, nézetrendszerében törést szenvedett, de attól a szocializmust, mint társadalmi célt nem vagyunk hajlandók feladni. Ma nem lehet programként vágyálmokat festeni, viszont kötelezettsége a pártnak, hogy a napi politikai folyamatokról véleményt formáljon. A felgyorsult társadalmi közéletiségben valamennyi reformfolyamat erősítésével együtt sem lehet működő mechanizmusokat megbénítani. Az első titkár felhívta a figyelmet arra, hogy a reform, a megújulás címszavával nem lehet szétszedni olyan alapintézményeket, mint a Parlament, a tanácsok, a KISZ vagy a szakszervezet. Ezt követően a főváros gazdasági állapotát jellemezve elmondta: javult a belső egyensúlyi helyzet, s mivel nem hiusult meg a tervezett piacépítés, a liberalizáció, folytatható a kormányprogram. A helyzet javulásához jelentősen hozzájárulnak a fővárosi gazdálkodók. Az adórendszerek zavarokkal, de működnek. A személyi jövedelemadó azonban visszafogja a teljesítményeket. A vállalatok pénz szűkében nem képesek fejleszteni. (folyt.köv.) 1989. január 14., szombat 21:45
Vissza » Folytatásokkal »