|
|
 |
|
 |
Nszk: líbiai vegyi üzem - belpolitika (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósitója jelenti:
Bonn, 1989. január 14. szombat (MTI-tud) - Az amerikai fél az Egyesült Államok és az NSZK titkosszolgálati szakértőinek Washingtonban most véget ért második találkozóján sem tudott előterjeszteni olyan adatokat, amelyek bíróság előtt is perdöntően bizonyítanák nyugatnémet vállalatok tudatos részvételét egy állítólag Líbiában létesített vegyifegyver-üzem építésében. Szombat délután ebben az értelemben ismertette Friedhelm Ost államtitkár, a bonni kabinet szóvivője az időközben hazatért nyugatnémet küldöttség előzetes jelentését a tárgyalásokról.
Közlése szerint azonban a december 22-iki bonni első
találkozóhoz képest kiderült, hogy az NSZK-beli cégeken kívül más
nyugati vállalatokat is azzal gyanusítanak az Egyesült Államokban:
részt vettek a ,,Pharma 150,, nevű líbiai vegyi üzemnek való
szállításokban. A gyár Washington szerint harci gázokat, Libia
szerint közönséges gyógyszereket állít elő. A bonni kormány eddig
hivatalosan csak annyit ismert el, hogy az IBI nevű frankfurti
vállalatnál, amelynek iraki származású tulajdonosa szökésben van,
lefoglaltak 12 aktaköteget. Noha az ezekben talált okmányok
bizonyítják, hogy nyugatnémet vállalatok anyagot, szerszámot és
hasonló árucikkeket szállítottak a ,,Pharma 150,, számára, mindez
még nem elegendő a büntetőjogi eljárás megindítására. Az
államügyészség csak a fő gyanusított, az Imhausen-Chemie nevű gyár
ellen indított vizsgálatot.
Ez az a Fekete-erdei üzem, amelyről az Egyesült Államok
hírszerzése azt állította: a líbiai ügyfelek és közötte lehallgatott
telefonbeszélgetésekből kiderült, hogy a líbiai fél segítséget kért
egy nála előfordult ,,harcigáz-szerencsétlenség,, következményeinek
elhárításához.
Ost - ugyancsak szombaton - visszautasította Hans-Jochen
Vogelnak, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökének azt a
szombati nyilatkozatát, amely szerint Helmut Kohl szövetségi
kancellár az amerikai vádak túlságosan lassú kivizsgálásával és az
ügyben való hallgatásával ártott az NSZK érdekeinek.
Az államtitkár kijelentette: ,,Vogelnak, mint jogásznak tudnia
kellene, hogy a titkosszolgálati jelzések nem bíróság előtt is
hasznosítható bizonyítékok, következésképpen csupán ezek alapján egy
jogállamban sem nyilvánosan, sem jogilag nem lehet eljárni
vállalatok vagy személyek ellen,,. (folyt.)
1989. január 14., szombat 18:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|