Rendszerváltás és az MTI

	Az egyesülési törvényről amerikai szemszögből
Washington, 1989. január 12. (Amerika Hangja, Esti híradó) - Most pedig halljuk az amerikai véleményeket. Kapcsoljuk Los Angelest, a mikrofonnál Skorka Anikó, akinek ma két vendége van, Gereben István és Czene Ferenc. - Jó estét kívánok kedves hallgatóim! - egy nagyon különös körkapcsolásból. Itt a Los Angeles-i stúdiónkban ül mellettem Czene Ferenc, a Magyar Szabadságharcos Szövetség Los Angeles-i szervezetének elnöke. A harmadik beszélgetőpartner ebben a beszélgetésben pedig, Gereben István, a Közös Magyar Külügyi Bizottság ügyvezető titkára - Washingtonból. Tegnap - mint Önök erről nyilván jól értesültek - a magyar parlament elsöprő többséggel megszavazott egy új törvényjavaslatot. A véleményüket szeretném hallani! Feri? - Hát itt a nyugati végeken, a Csendes-óceán partján ez a hír igazán meglepő volt, mert ugyan erről a témáról folytak beszélgetések, és hallottunk is róla különböző híreket, véleményeket, hogy aztán végül is idáig ment a dolog - ezt nagyon érdekesnek tartom. Nagy érdeklődéssel figyeljük, és szeretnénk további részleteket tudni: hogy nem-e "nesze semmi, fogd meg jól" - dolog. - Pista? - Nagy megelégedessél vettem tudomást arról, hogy végre ez az egyesülési- és a többpártrendszerre vonatkozó törvényjavaslat végre megtárgyalásra és szavazásra került. En azt hiszem, hogy a puszta tény, hogy két ilyen törvényjavaslat a magyar parlamentben szóba került, nagy jelentőségű. Amit én a tegnapi nap történetéből nagyon fontosnak tartok: az egyesülési és a gyülekezési törvényjavaslat, a tüntetésre vonatkozó törvényjavaslatnak az a fejezete, amely megszabja, hogy azok, akik bármiféle módon próbálják megfenyegetni a tüntetések szervezőit, vagy a tüntetések alatt a hivatalosan és engedélyezett keretek között lezajló tüntetésekbe beleavatkoznak - azokat bíróság elé lehet vinni. Ennek van nagy jelentősége, mert hiszen az elmúlt hónapok során szemtanúi voltak olyan eseményeknek, amelyek nem éppen voltak a lehető legkellemesebbek. November 7-ikén, november 15-ikén a csúnya beavatkozás, nem beszélve október 23-ról. - Amikor én az előbb azt mondottam, hogy óvatosak legyünk az: elbírálásban - miután nincs megfelelő és teljes anyag a kezünkben, hogy ezt láthassuk - tulajdonképpen szkeptikusak lehetünk is, és ez nem jelent egyáltalán negatívumot, mert a politikai mozgás a politikai életben pontosan az is csak egyik tényező. Hogy az emberek hozzászólhatnak, belenézhetnek, hogy milyen formában is alakíthatják az életük sorsát. Énnekem csak az volt egy kicsit szembetűnő a hírből, hogy a kormány fogja szabályozni a pártok működését. Ez nem volt eléggé tiszta nekem. Tulajdonképpen ha egyáltalán ilyenről van szó, az én elképzelésem szerint valaki bemegy egy engedélyért, akkor adnak engedélyt. A további már a pártokra tartozik és az önálló bíróságokra, akik az ilyen dolgokat általában szabályozzák - vagy legalábbis ahogy én tudom - itt a szabad világban. - A törvényjavaslat magában véve helyet ad társadalmi és egyéb egyesülési lehetőségre, azonban annak a többpártrendszernek a fogalmát, amit mi mindannyian többpártrendszernek értünk - azt ez a törvényjavaslat nem tisztázza. Mert hiszen a pártoknak a szerepe az, hogy politikai erőként jelentkezzenek és az ország vezetésében, igazgatásában, és az ország sorsának előkészítésében aktívan részt vegyenek. Alkotmányos módon. - Ne haragudjon, hogy most megszakítom. Kulcsár Kálmán igazságügy- miniszter a parlamenti szavazás után adott egy interjút a United Press International-nek, és ebből az interjúból az derül ki számomra, hogy a magyar kormány augusztus elsejéig fogja benyújtani a pártok bejegyzésére vonatkozó törvényjavaslatot. És ebben a törvényjavaslatban - hangzik az idézet - "nem lesznek megkötések és szabályozók, csupán technikai jellegűek." - Ezek azok a kérdések, amiket én a törvényjavaslatoknak a részletes elolvasása után fogok teljesen megérteni. Ahogy én az előkészítő vitákból és az előkészítő törvényjavaslatból, tervezetből értesültem: az egyelőre nem ad módot ezeknek a pártoknak arra, hogy a megalakulásuk után pártokoz méltóan, vagy a pártok funkcióját be tudják tölteni. Lehetséges, hogy Magyarországon egy többpártrendszeres, alkotmányos parlament jöjjön létre. És ez a nagy kérdés: hogy ezt hogyan fogják kezelni a jelenlegi magyar vezetők, és hogy ezt a pártok alakulására vonatkozó engedélyt - ezt mennyiben fogják engedni arra használni, hogy valóban politikai erőként tudjanak ezek a pártok a magyar sors alakításában részt venni? - Nem tartják-e hatalmas előrelépésnek mindazonáltal azt, hogy a nem többpártrendszeren alapuló magyarországi szisztémában 387 parlamenti képviselőből mindössze hatan szavaztak a többpártrendszer törvénybeiktatása ellen, és mindössze 24-en tartózkodtak? Elsöprő többséggel szavazták meg ennek a létjogosultságát. - Maga a tény, hogy ilyesmiről szó kerülhet a magyar parlamentben, és az hogy erre az emberek mindenféle következmény nélkül szavazhatnak - ez magában véve természetesen hatalmas eredmény. - Na most minek tulajdonítható az, hogy a magyar társadalom elit- vagy a rendszer által odaültetett képviselői gyakorlatilag egy demokratizálódási folyamat mellett törnek lándzsát? - Ez annak tulajdonítható, hogy a rendszer teljesen elveszítette kontrolját a magyar társadalom fölött, és a magyar társadalomban a beleszületett és a veleszületett jó tulajdonságok felszínre kerülnek. Mert nincsenek elnyomva, annyira tönkrement a rendszer hatalma, ereje, hogy már önmagát sem tudja megvédeni, nemhogy, hogy ilyen hatalmas, felszabadult erőket tudna valamilyen formában kontrollálni. Ez persze annak tulajdonítható be, hogy hosszú évtizedekre emberek börtönbe mentek, meg beverették a fejüket, meg az, hogy most az utóbbi másfél év alatt még az intellektuális erőinknek a kevésbé gerinces része is meggerincesedett. - Arról nem is beszélve, hogy a rettenetes gazdasági ... - Igen. Ez mind hozzájárult ahhoz, hogy a rendszer elveszíthette a kontrollképességét. A jövő, az teljesen a végrehajtási utasításoktól, és azon kívül a gyakorlattól függ. Nem akarjuk egyáltalán leértékelni azt a hatalmas eredményt, amit Magyarországon az utóbbi tíz évben nagyon aktív demokratikus erők kivívtak, és a tegnapi napra ők joggal büszkék, és tényleg ez az egész, az egyetemes magyarság részére egy jelentős állomás - de én azt hiszem, hogy ez nem a végcél. Ez csak egy állomás a teljes demokratizálódáshoz vezető úton, és én remélem, hogy ezt Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter is, és Grósz Károly párttitkár is, és Németh Miklós miniszterelnök is így látja. Én nagyon-nagyon aggódó tekintetemet vetem Magyarországra, mert akkor fog eldőlni - éveken belül, két-három éven belül; - majd akkor, amikor a 90-es alkotmány is megszületik és a választójogi törvény is megszületik, amikor az úgynevezett "demokrata csomag" teljes egészében kerül gyakorlati kivitelezésre - akkor fogjuk tudni tárgyilagosan megítélni, hogy tulajdonképpen mi is a jelentősége a tegnapi napnak. A tény, hogy a rendőrséget bizonyos fokig a törvény keretekbe teszi, ez nagyon fontos, mert az elmúlt időben a rendőrségnek a független - és sem a párt, sem a kormány által nem korlátozott - beavatkozásai, azok aggodalommal töltöttek el bennünket. Es azt sem felejtjük el, hogy a jelen helyzetben a magyar rendőrség, a politikai rendőrség a legjobban képzett, a legjobban fizetett, a legjobban felszerelt rendőrsége a rendszernek, mióta az létrejött. Úgyhogy ez a korlát, amit az erőszakhatalmakra rátettek - ez az, ami a részemre nagyon megnyugtató. - Mit gondolnak? Részben az amerikai külpolitika, részben pedig a magyar származású amerikaiak hogyan fogják értékelni ezt az eseményt? - Elkerülhetetlen az, hogy ezt az eseményt ne pozitívan értékeljük mind a két területen. A Nyugaton élő magyarság pedig az egyik céljának az eléréséhez vezető úton egy nagy lépést tett, és ez magától értetődőleg önelégültséget is kell, hogy adjon nekünk. Ez - lépés a teljes siker felé. - Itt a magyarság legjobbjainak az erőfeszítését látjuk valóra válni és ... - Otthon és idekinn. - Otthon és idekint. És mi csak gratulálhatunk azoknak a bátor embereknek, akik sokat kockáztatva ezt az utat és munkát megkezdték, és így lépésről-lépésre* próbálják kidolgozni egy becsületesebb, szabadabb Magyarországnak a sorsát. - Kalapot emelünk az otthoni magyarjaink előtt, akik ezt kiharcolták. Ez nem a rendszernek az adománya, erre a rendszer rá lett kényszerítve az otthon élő magyarság hosszú évtizedes és kitartó munkájával. Úgyhogy ez a magyar népnek az eredménye, ha valakinek az eredménye. - Nagyon szépen köszönöm mind a kettőjüknek. +++ 1989. január 12., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »