|
|
|
|
Interjúk
|
London, 1989. január 12. (BBC, Esti Panoráma) - Hogyan értékelik a magyarországi független csoportok az új törvényt? - ezzel kapcsolatban tegnap már interjút sugároztunk a Magyar Demokrata Fórum, az Inconnu független művészeti csoport, a Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt képviselőivel. Ma délután telefonon felhívtam a Fidesztől Fodor Gábort, a Szabad Demokraták Szövetségétől pedig Eörsi Jánost. Először Fodor Gábortól kérdeztem, hogyan vélekedik az új törvényről, amely teret ad az MSZMP-n kívüli szervezeteknek. - Lehetővé teszi más szervezeteknek a működését is - de hát a leglényegesebb kérdésben, ami a társadalmat már hónapok óta izgatja, ez az egypártrendszer, többpártrendszer kérdése, illetve lehet-e pártokat alapítani Magyarországon? - ebben a kérdésben igazából a törvény nem sokat mond. Én ezt nagy fogyatékosságának és hibának tartom. Végül is azt a szöveget fogadták el - az eredeti verziót, vagyis, amit a kormány előterjesztett - és amely azt mondja, hogy egy párttörvényben fog a későbbiekben intézkedni a pártokról. Egyáltalán nem tartom helyes megoldásnak az egyesülési törvényt. Másként kellett volna szabályozni ezt a kérdést - ugyanis nem kíván sok szabályozást, és különösebb szabályozást. Illetve: ki kellett mondani ezt - hogy lehetőség van a pártok alapítására is - és a pártokat is végeredményben egyesületként kellene kezelni - nem pedig külön jogi fogalomként. Apró tisztázatlanságok is vannak ebben a törvényben. Viszont kiderült, hogy a különböző hozzászólásokból - amik nem pusztán a párt szempontjából, hanem más egyesületek és más típusú szervezetek működése szempontjából vizsgálták - hogy vannak azért apró fogyatékosságai. Mindenesetre az előbb elmondott súlyos problémájával - vagyis azzal, hogy igazából ez a törvény nem mert állást foglalni, és nem mert zöld utat adni a többpártrendszer kifejlődésének Magyarországon, hanem továbbra is haladékot adott az uralmon lévő pártnak és a kormányzó szerveknek, illetve a hatalmi elitnek arra, hogy valahogy próbálja befolyásolni a későbbiekben a maga szájíze szerint ezeket a politikai folyamatokat - tehát emellett a súlyos fogyatékossága mellett, és apró fogyatékosságait is nézve, egyébként - mindenképpen úgy érzem, hogy itt egy aprócska, de előre- lépés volt ez a törvény. Előrelépés volt ahhoz a tervezethez, ami eredetileg a társadalmi vitára került, ahhoz képest elég komoly előrelépés volt mind a gyülekezési, mind az egyesülési részében, hiszen ott - mondhatni - hogy a 30-as évekre emlékeztető jogszabályok voltak ezek, most kikerültek a törvényből. Viszont nem mondhatnám azt, hogy ez a törvény olyan, mint amilyen lehetne - tehát nem is olyan jó. Mindenképp egy kompromisszumos megoldást tükröz - mondhatnánk, hogy tükrözi az ország jelenlegi állapotát: sajnos, hogy egy ilyen törvényt volt képes megalkotni. - Fodor Gábort a Fidesz választmányi tagját hallották. És hogyan értékeli az új fejleményt Eörsi János, a Szabad Demokraták Szövetségének tagja? - A szervezet alapjában véve pozitívnak értékeli a két új törvényt - illetve most, ha az egyesülési törvényről van szó, akkor azt a törvényt - mert valóban arról van szó, hogy jogi kereteket biztosít független politikai kezdeményezések és politikai tevékenység számára. A tervezet, amelyet a kormány benyújtott, az az úgynevezett társadalmi viták hatására - és többek között a mi állásfoglalásunk hatására is - sokat módosult, és sokkal jobb lesz, mint korábban volt. Egy-két kitételtől eltekintve egyetértünk vele. - Melyek azok a kitételek, melyekkel nem értenek egyet? - Az egyik kitétel - ami egyébként az Országgyűlésen is fölmerült és vita tárgyát képezte -, az az, hogy a pártokat kivették a - részben kivették - törvény hatálya alól, és egy külön párttörvényt fognak megalkotni. Ugyanis egyetértünk azzal, és természetesnek tartjuk, hogy a politikai pártok működése (...) tehát a külső támogatást azt külön kell szabályozni. Ez más országokban is így van, azonban itt nemcsak erről van szó, hanem a nyilvántartásba vételről is szó van, amely által becsempészhetnek bizonyos program felülvizsgáló eljárást a nyilvántartásba vételi procedúrába. A működésre vonatkozóan is láthatatlan, hogy mi lesz a párttörvényben természetesen azt nem tudjuk. Tehát a nyilvántartás és a működés kérdése tekintetében a törvény az nem tesz különbséget párt és más társadalmi szervezet között. Ez az egyik kifogásunk és ellenvetésünk. Aztán vannak ilyen apróbb kifogások - az egyik például az, ami minket is érinthet - reméljük persze, hogy nem fog érinteni - hogy nincsen határidő megállapítva arra vonatkozóan, hogy mennyi idő alatt kell egy társadalmi szervezetet a bíróságnak bejegyeznie? Ott az a kitétel van, hogy soron kívül kell megvizsgálni a nyilvántartásba vételi kérelmet. Most annak a veszélye áll fönn - nem feltétlenül a mi esetünkben, hanem más esetekben is -, hogy valamilyen szervezetnek a nyilvántartásba vételi kérelmét az idők végezetéig elhúzzák. A további kifogásunk az, hogy az úgynevezett külön jogszabály alapján létesített társadalmi szervezetek, továbbra is a régi szabályok szerint működnek. Most ezek tulajdonképpen a társadalom egy csoportját - köztük a Munkásőrséget például, mert az is társadalmi szervezetnek számít - kiemelik a törvény hatálya alól. Egyébként ezt a Munkásőrségre vonatkozóan ezt meg is értem, mert ha ezt nem tennék, akkor működése a törvénynek a második paragrafusába ütközne, amely szerint társadalmi szervezet a fegyveres szervezet nem lehet. Tehát ezek a főbb kifogásaim már az egyesülési joggal kapcsolatban. A gyülekezési joggal kapcsolatban pedig az egyik az, hogy az Országháznál nem lehet tüntetést vagy felvonulást tartani -, ezt abszurdnak tartjuk, és az is furcsa, hogy amennyiben a rendőrség a tüntetés megtartását betiltó határozatot hoz, és a bíróság úgy ítélkezik, hogy ez jogtalan volt ez rendőrségi határozat, akkor további jogorvoslatnak nincs lehetősége. Ezért mi azt fogjuk javasolni - nem tudjuk hogy, természetesen, hogy milyen hatása lesz ennek a javaslatnak - hogy a Legfelsőbb Bíróság egy olyan állásfoglalást adjon ki, hogy ilyen esetekben a tüntetés szervezője az polgári peres eljárást indíthasson a kárának a megtérítésére. - Eörsi János - köszönöm szépen. A Szabad Demokraták Szövetségének tagja nyilatkozott az új gyülekezési és egyesülési törvényről. +++
1989. január 12., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
Név nélkül): Ez a műsor egy nagy szar. Mindennel foglalkozik csak pont azzal nem, amivel most kellene, ami az egész országot érdekelné. Lehet mandarint venni, bármivel foglalkozni, csak az emberrel nara. Ez egy nagy kalap szar, sőt: kettő. - (Név nélkül): Hülye az adásotok, hülyék vagyyck, hát kinek csináljátok ezt a műsort, ki adja nektek a pénzt? Meg vagytok ti őrölve, hát nem lehet egy kicsit az e embert szórakoztatni? Hát hogy éltek ti, hogy dolgoztok? Rosszak vagytok...
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|