|
|
|
|
A Független Kisgazdapárt nagygyűlése Soltvadkerten - nyilatkozat a párt törekvéseiről (1. rész)
|
1989. augusztus 27., vasárnap - Az árulókat, megalkuvókat nem vállalja a párt - hangzott el a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt vasárnap Soltvadkerten tartott nyilvános nagygyűlésén. A hozzávetőleg 250 érdeklődő előtt bejelentették, hogy a Bács-Kiskun megyei vezetőség az országos választmánynál kezdeményezi: a párt határolja el magát azoktól a tagjaitól, akik segédkezet nyújtottak a Kisgazdapárt feloszlatásához, mint például Ortutay Gyula, Dobi István és társai.
A soltvadkerti nagygyűlésen Boross Imre pártfőügyész részletesen szólt a Független Kisgazdapárt céljairól, az 1945-ös (Nagy Ferenc és Kovács Béla nevével fémjelzett) program folytatásáról. Hardi Péter, a párt főtitkárhelyettese a már elkészült ifjúságpolitikai és egyházpolitikai programot ismertette, mint az erkölcsi válságból kivezető lehetőségeket. Ádám Pál, a Bács-Kiskun megyei szervezet ügyvezető alelnöke beszámolt egyebek között arról, hogy a Gaborják József megyei tanácselnök által felajánlott üres irodaépületet megtekintették és átmeneti székháznak - térítés nélkül - elfogadják, térítés nélkül. Boross Imre az MTI munkatársának nyilatkozott arról, hogy a Független Kisgazdapártnak pár hét óta ugrásszerűen növekszik a tagsága. A mostanihoz hasonló nyilvános nagygyűléseknek, amelyek e hetekben zajlanak valószínűleg szerepe van ebben. Az országban eddig négyszáz helyi szervezetük alakult meg, a tagok száma pedig meghaladja a 15 ezret. Legerősebb a szervezettség a dél-alföldi megyékben, mint például Bács-Kiskunban, de Hajdú-Bihar, Heves, Pest és Szabolcs-Szatmár megyében is erősödnek bázisaik. Szándékuk azonban nem a tagság gyarapítása - 1945 táján is csak hozzávetőleg 200 ezren léptek be ebbe a pártba - hanem a választók befolyásolása. A soltvadkerti nagygyűlésen érthetően az itt legtöbbeket foglalkoztató kérdés állt a középpontban: a párt programja szerint mi legyen a szövetkezetekkel, a földtulajdonnal, hogyan kívánja a párt az értékesítés és a tőkehiány gondjait megoldani. Boross Imre hangsúlyozta: a szövetkezeteket erőszakkal feloszlatni nem szabad. Az önkéntes szövetkezés alapelvéből kiindulva viszont a kilépni szándékozó tagnak vissza kell adni a földet, vagy az annak valóban megfelelő ellenértéket. Kifejtette: az ország gazdasági talpraállásának kulcskérdése, hogy a veszteséges nagyvállalatokat - mint például az ózdi, diósgyőri, - a költségvetés tovább ne finanszírozza. (folyt.köv.)
1989. augusztus 27., vasárnap 20:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
Név nélkül): Ez a műsor egy nagy szar. Mindennel foglalkozik csak pont azzal nem, amivel most kellene, ami az egész országot érdekelné. Lehet mandarint venni, bármivel foglalkozni, csak az emberrel nara. Ez egy nagy kalap szar, sőt: kettő. - (Név nélkül): Hülye az adásotok, hülyék vagyyck, hát kinek csináljátok ezt a műsort, ki adja nektek a pénzt? Meg vagytok ti őrölve, hát nem lehet egy kicsit az e embert szórakoztatni? Hát hogy éltek ti, hogy dolgoztok? Rosszak vagytok...
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|