|
|
|
|
Szakszervezeti vélemények a sztrájktörvényről (1. rész)
|
1989. január 25., szerda - Az előkészületben lévő sztrájktörvény a sztrájkjog korlátozására törekszik, olyan időszakban akarja gyengíteni a szervezett munkavállalókat, amikor az egymást követő elhibázott gazdaságpolitikai döntések miatt a lakosság mind elviselhetetlenebb terheket kénytelen vállalni. Így foglalt állást a napokban a Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezete, a ,,Humanitás,, Demokratikus Gyógypedagógiai Szakszervezet, a Mentős Dolgozók Önálló Demokratikus Szakszervezetének Alapító Munkabizottsága, a Mozgókép Demokratikus Szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének Országos Választmánya. A hat szakszervezet közös felhívása leszögezi: a sztrájk végső eszköz a munkavállalók érdekének érvényesítéséért, de mindenkinek az az érdeke, hogy e végső eszközzel ne kelljen élni. A felhívás javasolja Gazdasági Alkotmányozó Tanács felállítását a különböző szervezetek és irányzatok képviselőiből. Ez a szervezet dolgozná ki az egyenrangú gazdasági partnerek megegyezésén alapuló politizálás gazdasági, jogi, intézményi feltételeit, s annak részeként a sztrájkok tárgyalásos megelőzésének módjait.
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetének (TUDOSZ) a közös felhíváshoz csatlakozó állásfoglalása - amelyet szerdán juttattak el az MTI-hez - rámutat: a készülő sztrájktörvény alkalmatlan arra, hogy a munkáltatók és a munkavállalók közötti konfliktusok megoldásának eszköze legyen. A fokozódó terhek kényszerű vállalása kompromisszumokra törekvő magatartást kíván, ám ez csak úgy érhető el, ha a dolgozók kezében is vannak eszközök, így lehetőségük van a sztrájk eszközének felhasználására is. A TUDOSZ további, széles körű társadalmi vitát szorgalmaz a törvénytervezetről, s arra hívja fel a magyar szakszervezeteket, hogy kezdményezzék az érdemi vitát, s érjék el: a sztrájkjog a dolgozó rétegek érdekeinek megfelelő szabályozást kapjon. A nyilvánosságra hozott szakszervezeti álláspontokkal kapcsolatban az MTI munkatársa szerdán a SZOT véleményét is megkérdezte. Hajdú Attila, a SZOT osztályvezetője elmondta: - A Szakszervezetek Országos Tanácsa csaknem egy évvel ezelőtt javasolta a szakszervezeti törvény megalkotását és ezzel együtt kezdeményező lépést tett a kollektív egyeztetési fórumok kialakítására, a konfliktusok kezelésének módjára. Ebben a folyamatban elkerülhetetlennek látta a sztrájkjog gyakorlásának biztosítását is. (folyt.köv.)
1989. január 25., szerda 16:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
Név nélkül): Ez a műsor egy nagy szar. Mindennel foglalkozik csak pont azzal nem, amivel most kellene, ami az egész országot érdekelné. Lehet mandarint venni, bármivel foglalkozni, csak az emberrel nara. Ez egy nagy kalap szar, sőt: kettő. - (Név nélkül): Hülye az adásotok, hülyék vagyyck, hát kinek csináljátok ezt a műsort, ki adja nektek a pénzt? Meg vagytok ti őrölve, hát nem lehet egy kicsit az e embert szórakoztatni? Hát hogy éltek ti, hogy dolgoztok? Rosszak vagytok...
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|