|
|
|
|
A nép nem rekeszthető ki a hatalom gyakorlásából - alkotmányos szabályozás (1. rész)
|
1989. január 22., vasárnap - Mindenekelőtt az államformáról, a hatalom eredetéről és a hatalomgyakorlás módjáról kellene rendelkezni az új alkotmánynak a társadalmi rendre vonatkozó fejezetében. Ebben rögzíteni szükséges a hatalom gyakorlására vonatkozó alapelveket is - javasolták a jogtudósok az alkotmányos szabályozás nemrég elkészült koncepció-tervezetében. Indokolt, hogy ,,A társadalmi rend és a politikai rendszer alapelvei,, legyen e fejezet címe. Ez jobban kifejezi a fejezet tartalmát, mint a hatályos alkotmány első fejezetének címe - húzták alá a szakemberek, akik több elvi kérdésre is felhívták a figyelmet.
A hatalom koncentrációjával és korlátlanságával kapcsolatban úgy vélik: a népszuverenitásból eredő jogoknak nem lehet egyetlen szerv a letéteményese. Az kétségtelen, hogy az Országgyűlésnek, a legfelsőbb népképviseleti testületnek, az állami főhatalom birtokosának megkülönböztetett helye van az államszervezeten belül. Ebből azonban nem következik az Országgyűlés hatalmának korlátlansága. Korlátot szabnak a nép jogai, a népi kezdeményezés, a népszavazás és az alkotmányos berendezkedés, amelyek meghatározzák az Országgyűlés helyét és szerepét az államszervezeten belül. A szocialista államelmélettel nem összeegyeztethetetlen, hogy még az Országgyűlés törvényhozó tevékenysége is alá legyen vetve egy független szerv, az Alkotmánybíróság kontrolljának. Következésképpen - fogalmazták meg a koncepció-tervezetben - a népszuverenitás elvének megfelelően a nép nem rekeszthető ki a hatalom közvetlen gyakorlásából, a népszuverenitásból eredő összes jogot nem szabad egyetlen szerv kezébe adni. Ennek megfelelően az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Minisztertanács, az Alkotmánybíróság, a bírósági szervezet, a közigazgatási végrehajtó hatalom és a helyi önkormányzatok meghatározott hatalmi jogosítványok gyakorlói, s e hatalmi ágak kölcsönösen egymás korlátaiként jelentkeznek. Általános érvénnyel ki kell mondani a hatáskörelvonás tilalmát. (folyt.köv.)
1989. január 21., szombat 21:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A nép nem rekeszthető ki a hatalom gyakorlásából - alkotmányos szabályozás (2. rész)
|
A jogállamiság megvalósítása igényli az azt meghatározó jogalkotási rendszer legfőbb szabályainak felvételét az Alkotmányba. A hatályos Alkotmány ugyanis nem szentel sem önálló fejezetet, sem külön címet a jogalkotásnak. A legfontosabb szabályok megalkotása az Országgyűlés feladata, de lehetőséget kell adni jogszabályalkotásra a köztársasági elnöknek, a Minisztertanácsnak, a minisztereknek és a tanácsoknak is - vélekedtek a jogtudósok. Az Országgyűlés törvényt, a köztársasági elnök, a Minisztertanács, a miniszterek, a tanácsok rendeletet bocsáthatnak ki. Az állam és a társadalom kapcsolatáról leszögezték: meghatározó jelentőségű a jogegyenlőség elve, amely magában hordozza a törvény előtti egyenlőséget, a diszkrimináció és a privilegizálás tilalmát. Alkotmányos elvként indokolt rögzíteni: a társadalom célja, az állam feladata, hogy az állampolgárok számára egyre magasabb szinten biztosítsa az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében az államnak gondot kell fordítania a hátrányos helyzetű csoportok, személyek támogatására, az elmaradott térségek fejlesztésére. Az esélyegyenlőség megvalósításának feltétele a szociális biztonság állampolgári jogon, a szociális védőháló kiépítése, az oktatás és az egészségügyi ellátás folyamatos fejlesztése. Az alkotmány alapvető elvei között indokolt szabályozni az államnak és a társadalom tagjainak, valamint szervezeteinek nemzetközi kapcsolataira vonatkozó legfontosabb normákat. Ezek egyben a Magyar Népköztársaság külpolitikájának alapelvei is. Kiemelkedő jelentőségű a pártnak, illetőleg a pártoknak a megjelenítése az alkotmányban. A hazánkban kibontakozó politikai mozgásokat figyelembe véve belátható időn belül kialakulhat a többpártrendszer, ezért az alkotmány rendelkezéseinek kidolgozásánál ezzel számolni kell - hangsúlyozták a jog szakértői. Az alkotmányban a politikai rendszerrel kapcsolatban alapvető elvként indokolt rögzíteni, hogy a Magyar Népköztársaságban kizárólag olyan társadalmi szervezet működhet, amelynek programja és tevékenysége összhangban áll az alkotmánnyal. E szervezetek közül a politikai pártok feladata, hogy hozzájáruljanak a népakarat kialakításához és kinyilvánításához - húzták alá a tervezetben. (MTI)
1989. január 21., szombat 21:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
Név nélkül): Ez a műsor egy nagy szar. Mindennel foglalkozik csak pont azzal nem, amivel most kellene, ami az egész országot érdekelné. Lehet mandarint venni, bármivel foglalkozni, csak az emberrel nara. Ez egy nagy kalap szar, sőt: kettő. - (Név nélkül): Hülye az adásotok, hülyék vagyyck, hát kinek csináljátok ezt a műsort, ki adja nektek a pénzt? Meg vagytok ti őrölve, hát nem lehet egy kicsit az e embert szórakoztatni? Hát hogy éltek ti, hogy dolgoztok? Rosszak vagytok...
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|