Rendszerváltás és az MTI

	Búzanemesítés a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség támogatásával (1. rész)
1989. január 13., péntek - A szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet kenyérgabona főosztálya egy évtizede folytat célirányos kutatásokat a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel kötött éves szerződések alapján. Az ügynökség évente 5 ezer dollárral honorálja ezeket a kutatásokat. Ez a pénz csekélynek tűnik, mégsem az, mert felhasználásával a szegedi kutatóintézet mindig olyan műszereket, berendezéseket vásárolhat, amelyek beszerzésére egyébként nem lenne valutakerete. Az elért tudományos eredményekről a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által szervezett tudományos tanácskozásokon is rendszeresen beszámolhatnak a szegedi kutatók, ápolhatják nemzetközi kapcsolataikat, közkinccsé tehetik tapasztalataikat. A bécsi Atomenergia Ügynökséggel való kapcsolat egy évtizedes tapasztalatait nemrég összegezték a Gabonatermesztési Kutatóintézetben. Ezzel kapcsolatban Kertész Zoltán tudományos osztályvezető az MTI munkatársának elmondotta, hogy kezdetben a búzamagvak gamma- és gyorsneutron sugárzásával, valamint bizonyos kémiai eljárásokkal több száz törpeszárú búza vonalat nemesítettek ki. Ezek a növények megőrizték jó tulajdonságaikat, betakarításuk ugyanakkor könnyebb lett, mert a gabona szilárd, rövid szára nem dőlt meg az érés időszakában. Az ügynökséggel kötött szerződés alapján két éve foglalkoznak úgynevezett Doubled Haploid búzatörzsek előállításával. Ez azt jelenti, hogy egyetlen virágporkezdeményből képesek megfelelő táptalajon kis sejttömeget előállítani, abból pedig különféle manipulációkkal teljes értékű új növényt felnevelni. Ezzel az új eljárással előállított növény sok generáción át tartósan megőrzi tulajdonságait, fajtafenntartó képessége kiváló. Az eljárással a hat-tíz évig tartó nemesítő munka három-öt évvel lerövidíthető. E téren elért eddigi eredményeik már világszerte érdeklődést keltettek. Az Atomenergia Ügynökség legutóbbi konferenciáján ugyanis arról számolhattak be, hogy az elmúlt két évben ma már rutinszerűnek számító eljárásukkal bármely búzafajtából képesek Haploid növényt előállítani; eddig már háromezer ilyen növénnyel rendelkeznek. (A világ más országainak kutatócsoportjai csak néhány fajtából voltak képesek Haploid búzákat regenerálni.) A szegediek sikere bizonyára a megfelelő összetételű táptalaj megtalálásában rejlik. (folyt.köv.) 1989. január 12., csütörtök 21:18
Vissza » Folytatásokkal »