Rendszerváltás és az MTI

	Párizsi értekezlet a vegyi fegyverekről (1.rész)
Párizs, 1989. január 12. csütörtök (MTI-Panoráma) - Párizsban véget ért a vegyi hadviselés betiltásáról rendezett első világértekezlet. A vártnál is kedvezőbb eredményt hozott, és döntő lökést adhat ahhoz, hogy e tömegpusztító fegyver végleg eltünjön az emberiség életéből. Az értekezleten 149 ország - gyakorlatilag az egész ENSZ-tagság - ünnepélyesen kötelezte magát a vegyi hadviseléstől való tartózkodásra. A közmegegyezéssel elfogadott zárónyilatkozatban ezt azzal is alátámasztották, hogy megerősítették az ilyen hadviselést tiltó, 1925-ös genfi jegyzőkönyv érvényét és az ENSZ főtitkárának jogát a jelentett vegyifegyver-használat szakértői kivizsgálására. Ami még fontosabb: felhívták a genfi Leszerelési Értekezletet, hogy mielőbb alkossa meg azt az egyetemes érvényű konvenciót, amely betiltja a vegyi fegyverek használatát, gyártását és tárolását, s előírja a készletek ellenőrzött megsemmisítését. Ha egy leszerelési erőfeszítés eredményével a nagyhatalmak egyöntetűen elégedettek, akkor általában valódi haladás történt, és belátható közelségbe került a tömegpusztító fegyverek egyik fajtájának kitiltása a hadviselésből. S most elégedettek. Viktor Karpov szovjet külügyminiszter-helyettes szerint a vegyi fegyverek teljes betiltása elkerülhetetlenné vált. ,,Ezt az alkalmat nem szabad elszalasztani,, - mondta, és csak azt sajnálta, hogy nem tűztek ki pontos határidőt a Leszerelési Értekezlet elé. A párizsi értekezleten elnöklő Roland Dumas francia külügyi államminiszter úgy becsülte, hogy a jövő évben elfogadják az egyetemes konvenciót. A Szovjetunió egyébként a legnagyobb hozzájárulást tette azzal a bejelentéssel, hogy már az idén megkezdi vegyi fegyverkészleteinek a megsemmisítését, és az ellenőrzésre a külföldi sajtót is szívesen látja. Az amerikaiak is elégedettek az eredménnyel, bár nem titkolják, hogy több ponton szerették volna keményebbre fogalmazni a nyilatkozatot a vegyi anyagok exportjának szigorúbb ellenőrzése és a jogsértőkkel szemben alkalmazható ENSZ-szankciók határozottabb megemlítése tekintetében. Mi tette lehetővé a sikert? Egyrészt az, hogy egyik nagyhatalom sem tekinti hadászati fegyvernek a mérgesgázokat, másrészt az iraki-iráni háborúban való nagyarányú bevetésük kellő elrettentő példaként szolgált az egész világközvéleménynek. Ilyen formán találkozott a világ nagy részének véleményével a nagyhatalmaknak az az érdeke, hogy a vegyi hadviselés ne mérgesítse el és ne tegye még ellenőrizhetetlenebbekké a helyi konfliktusokat. (folyt.) 1989. január 12., csütörtök 17:49
Vissza » Folytatásokkal »