|
|
|
|
Országgyűlés (32. rész)
|
Módosította a bizottság a képviselők mentelmi jogával kapcsolatos szabálypontot is, hangsúlyozva, hogy az országgyűlési képviselőt a Parlament hozzájárulása nélkül letartóztatni vagy ellene büntető eljárást indítani - a tettenérés esetét kivéve, illetve a vizsgálatot rá kiterjeszteni - nem lehet. Éles vita alakult ki a 15. paragrafus körül is, milyen mértékű munkaidőkedvezény illesse meg a képviselőket. A bizottság az eredeti javaslatban szereplő 40 munkanapos felmentés mellett foglalt állást. Vass Józsefné azonban fenntartotta javaslatát, hogy a negyven napra vonatkozó szakasz kerüljön ki az ügyrendből. Számos képviselő elégtelennek tartotta azt a megfogalmazást, miszerint az Országgyűlés elnöke pusztán tájékoztatja a képviselőket a Parlament várható éves programjáról, s azt kérték, hogy valamilyen kötelező érvényű megfogalmazás kerüljön a tervezetbe. A bizottság véleménye szerint elegendő a tervezetben szereplő kötelezettség, hiszen az Országgyűlésnek az időközben felmerülő problémákra is reagálnia kell, emellett a képviselőknek joguk van ez ügyben is kéréssel, javaslatokkal fordulni a Ház elnökéhez. A bizottság elvetette Kovács Mátyás módosító indítványát, miszerint a beszámolók vitája alapján az egyes képviselőknek is legyen lehetőségük értékelést tartalmazó, illetőleg a feladatot megállapító határozat indítványozására. Egyetértettek viszont Bödőné Rózsa Edit ötletével: tegyék lehetővé, hogy a képviselők a vita közben elhangzó felszólalásokra gyors, rövid formában, azonnal reagálhassanak. Kovács Mátyás nem értette, miért kell a különbséget tenni aközött, hogy kötelező elrendelni név szerinti szavazást ötven képviselő írásbeli javaslatára, illetve az Országgyűlés bármely képviselő felvetése nyomán, vita nélkül határozhat a név szerinti szavazás elrendeléséről. A bizottság álláspontja szerint itt két különböző dologról van szó, hiszen az egyik esetben kötelező elrendelni, tehát a kisebbségi vélemény védelméről van szó, a másik esetben pedig egyszerűen egy képviselői indítványról kell döntenie a Háznak. Nem támogatja a bizottság a képviselőknek azt a javaslatát sem, hogy az Alkotmányt érintő kérdésekről mindig név szerinti szavazással döntsön az Országgyűlés. A név szerinti szavazás két változata közül egyébként a bizottság ismételten az úgynevezett ,,A,, változat mellett foglalt állást, tehát a képviselőknek szóban nyilatkozniuk kell, mire voksolnak. Felmerült a szakértők meghívásának kérdése is. A bizottság úgy foglalt állást, hogy tartsák meg az eredeti szövegtervezetet. Ugyanakkor az Országgyűlés vezetőinek figyelmébe ajánlották, fordítsanak fokozott figyelmet e problémák kezelésére. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 18:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
Név nélkül): Ez a műsor egy nagy szar. Mindennel foglalkozik csak pont azzal nem, amivel most kellene, ami az egész országot érdekelné. Lehet mandarint venni, bármivel foglalkozni, csak az emberrel nara. Ez egy nagy kalap szar, sőt: kettő. - (Név nélkül): Hülye az adásotok, hülyék vagyyck, hát kinek csináljátok ezt a műsort, ki adja nektek a pénzt? Meg vagytok ti őrölve, hát nem lehet egy kicsit az e embert szórakoztatni? Hát hogy éltek ti, hogy dolgoztok? Rosszak vagytok...
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|