|
|
|
|
Az Országgyűlés jogi-, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. január 6., péntek - Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének részvételével ülést tartott pénteken a Parlament jogi-, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A testület az Országgyűlés január 10-én folytatódó ülésére készülve csaknem ötórás vitában áttekintette a törvényhozás ügyrendjének, a Házszabályoknak a módosítási tervezetét.
A megújuló Házszabályok érthetően igen élénk vitát váltottak ki az ülésen, hiszen a várhatóan napokon belül életbe lépő tervezet magának a parlamenti munkának, a képviselők lehetőségeinek, kötelezettségeinek meghatározója lesz az elkövetkezendő hónapokban. Ezzel magyarázható, hogy az ügyrendmódosítást előkészítő bizottság 71 szakaszból álló, vaskos tervezetéhez ez alkalommal is javaslatok, módosítások tucatjait fűzték a képviselők. Ugyanakkor a javaslatok mérlegelésénél némi zavart okozott a Házszabály-módosítás ideiglenes jellege. Számos képviselő ugyanis olyan indítványt terjesztett elő, amely az Alkotmány, illetve más magasszintű jogszabály újrafogalmazását is szükségessé tenné. A testület az ilyen ,,határesetekben,, úgy foglalt állást, hogy e javaslatokat továbbítják az új törvények előkészítőinek, illetve egyelőre félreteszik ezeket a problémákat. Ilyen ideiglenesen ,,elnapolt,, felvetés volt Barcs Sándor (országos lista) többek által is támogatott javaslata: határozottan szögezzék le az ügyrendben, hogy a miniszterelnöknek szuverén joga a kormány tagjainak kiválasztása, s az Országgyűlés e döntést tudomásul veszi. Elfogadásra ajánlotta viszont a bizottság Király Zoltán (Csongrád megye) javaslatát, hogy maradjon ki a szövegtervezetből az a megfogalmazás, miszerint ,,minden olyan politikai, gazdasági vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a társadalom érdekeivel, összeférhetetlen a képviselői megbizatással,,. A képviselő szerint ez olyan tág meghatározás, amelynek alapján jóformán bárkit felelősségre lehetne vonni. Ezzel kapcsolatban saját példája nyomán felhívta a figyelmet annak a képviselőnek a kényes helyzetére, aki úgymond a ,,hivatalos,, politikai irányvonallal kerül szembe. (folyt.köv.)
1989. január 6., péntek 19:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (2. rész)
|
A képviselők fokozott védelmét szolgálta Filló Pál (Budapest) indítványa. Javaslatára bekerült a tervezetbe, hogy a képviselőnek - amennyiben megbizatásának teljesítése miatt hátrány érné - joga van az Országgyűlés elnökéhez fordulni, s annak közbenjárását kérni. Bödőné Rózsa Edit (Csongrád megye) a többi között figyelmeztetett arra, hogy megérett az idő az Országgyűlés szervezeti rendjének átfogó felülvizsgálatára, hiszen a Parlament működését nem a jelenlegi feszített munkatempóhoz szabták. Olyan szervezet kialakítását sürgette, amely jobban igazodik a képviselők igényeihez, hatékonyabban segíti őket felelősségteljes munkájukban. Szigethy Dezső (Győr-Sopron) felvetése nyomán a jogi bizottság úgy határozott: javasolja az ügyrendelőkészítő bizottságnak, hogy újólag vegye fontolóra a bizalmatlansági szavazás intézményének rögzítését a Házszabályokban. Tallóssy Frigyes (Budapest) az Alkotmány módosítását is érintő kész szövegtervezettel szolgált e javaslathoz. Részletes indítványa a többi között kimondaná: ,,Ha a Minisztertanács által kért bizalmat az Országgyűlés nem adja meg, illetőleg az országgyűlési képviselők egyharmada a bizalmatlansági indítványnak helyt ad, a Minisztertanács vagy annak tagja köteles lemondani.,, A módosított ügyrend tervezete intézkedik a név szerinti szavazásról is, azzal, hogy annak elrendeléséhez legalább 50 képviselő írásbeli indítványára van szükség. Molnár Ferenc (Szolnok megye) - a közvélemény fokozott érzékenységére emlékeztetve képviselőtársait - túlzottnak tartotta ezt a megkötést, s azt ajánlotta, hogy a korábbi rendelkezést megtartva 30 javaslattevő legyen elegendő a név szerinti szavazáshoz. A bizottság támogatta ezt az indítványt, s arra a szabály-változatra voksolt, amely szerint a képviselők a névsoron bejegyzett aláírásukkal adják nevüket döntésükhöz. A délutáni órákig tartó tanácskozás következő napirendi pontjának tárgyalását az időközben határozatképtelenné vált bizottság elnapolta. Úgy döntöttek, hogy az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatokhoz érkezett újabb módosító javaslatokat - decemberi ülésükön már részletesen tárgyalták a jogszabály-tervezeteket - kedd reggel, a Parlament munkájának felújítása előtt tárgyalják meg. (MTI)
1989. január 6., péntek 19:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
Név nélkül): Ez a műsor egy nagy szar. Mindennel foglalkozik csak pont azzal nem, amivel most kellene, ami az egész országot érdekelné. Lehet mandarint venni, bármivel foglalkozni, csak az emberrel nara. Ez egy nagy kalap szar, sőt: kettő. - (Név nélkül): Hülye az adásotok, hülyék vagyyck, hát kinek csináljátok ezt a műsort, ki adja nektek a pénzt? Meg vagytok ti őrölve, hát nem lehet egy kicsit az e embert szórakoztatni? Hát hogy éltek ti, hogy dolgoztok? Rosszak vagytok...
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|