|
|
|
|
Országos Érdekegyeztető Tanács - bérmechanizmus - megállapodások
|
1989. január 5., csütörtök - Az Országos Érdekegyeztető Tanács nyilvánosságra hozta azokat a megállapodásokat, amelyet az ez évi bérmechanizmussal kapcsolatos részletkérdésekről a december 5-i és 22-i ülésén hozott. Ennek megfelelően az éves bérnövekmény az idén nem növeli azoknak a vállalatoknak az adóalapját, amelyeknél a bérköltség növekedése nem haladja meg a hozzáadott érték bővülésének 50 százalékát. A külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok mentesülnek a bérmechanizmus hatálya alól, ha a külföldi részesedés az alapítói vagyonban eléri a 20 százalékot, vagy meghaladja az 5 millió forintot. Az a gazdálkodó szervezet is mentesül a bérmechanizmus hatálya alól, amelyiknek idei bérköltsége nem haladja meg a 20 millió forintot.
Az Országos Érdekegyeztető Tanács tagjai döntöttek az adókedvezményekről is. Ennek alapján az agrárszervezetek mellett az élelmiszer kiskereskedelem és a vegyeskereskedelem szervezetei - az áfészek - is részesülnek kedvezményben. Ennek lényege, hogy a bérnövekmény - a hozzáadott érték alakulásától függetlenül - nem növeli az érintett szervezetek nyereségadóalapját. Az Országos Érdekegyeztető Tanács döntött az 5 vidéki nagyváros - Debrecen, Győr, Pécs, Miskolc és Szeged - helyi tömegközlekedését, valamint a főváros elővárosi forgalmát lebonyolító közlekedési vállalatoknál dolgozó járművezetők munkaköri pótlékának emeléséről. Felkérte az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökét a szükséges intézkedések meghozatalára. A minimális bér, azaz a munkabérek legkisebb összege a tanács állásfoglalása szerint havi 3000 forintról július 1-jétől 3700 forintra emelkedik. Ez az órabérben dolgozóknál - 42 órás mukahetet figyelembe véve - 20 forint 50 fillér órabért jelent. Az OÉT egyben ajánlja, hogy ahol a feltételek adottak, már július 1-je előtt felemeljék a 3700 forintnál alacsonyabb béreket. Az OÉT a kollektív szerződések megkötéséhez, illetve a munkaügyi szabályzatok módosításához azt ajánlja, hogy a dolgozók keresetének emelésére felhasználható bértömeget minimum három százalék és maximum 10 százalék között határozzák meg. Ahol a gazdálkodás eredményei lehetővé teszik, ott meg lehet haladni az ajánlott maximumot, az alsó szint betartása pedig azt jelentse, hogy minden dolgozó alapbére legalább három százalékkal emelkedjen. A kormány ezt az ajánlást tudomásul vette. (MTI)
1989. január 5., csütörtök 16:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
Név nélkül): Ez a műsor egy nagy szar. Mindennel foglalkozik csak pont azzal nem, amivel most kellene, ami az egész országot érdekelné. Lehet mandarint venni, bármivel foglalkozni, csak az emberrel nara. Ez egy nagy kalap szar, sőt: kettő. - (Név nélkül): Hülye az adásotok, hülyék vagyyck, hát kinek csináljátok ezt a műsort, ki adja nektek a pénzt? Meg vagytok ti őrölve, hát nem lehet egy kicsit az e embert szórakoztatni? Hát hogy éltek ti, hogy dolgoztok? Rosszak vagytok...
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|