|
|
|
|
Bulgária - Grósz látogatása előtt (1.rész)
|
1989. április 12. szerda (MTI-Panoráma)
Európa legdélibb szocialista országa, amelynek néhány nap múlva ,,baráti munkalátogatáson,, vendége lesz Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, hozzánk hasonlóan a változások folyamatában él. Igaz, e folyamat haladási sebessége és iránya némileg más - a célok azonosak. Itt nem 500, legfeljebb 10 alkalmazottja lehet egy magánvállalkozónak; itt szóba sem jöhet a többpártrendszer, noha a bolgár földműves népi szövetség sosem szűnt meg ,,másik,, pártként működni a BKP mellett, melynek vezető szerepét azonban fenntartás nélkül elismeri; itt a hazai átalakításnak a szovjet ,,peresztrojkával,, való elvi azonosságát hangsúlyozzák, a Szovjetunióval való ,,szüntelen és minden oldalú közelítést,, azonban már nem - jóllehet a gazdasági együttműködés a közös vállalkozások szaporodásával korszerűbb, mint valaha. A glasznoszty fontosságát itt is hangsúlyozzák, ez azonban nem a múlttal való éles szembenézést jelenti (Todor Zsivkov csak néhány hete mondotta el egy gyűlésen, hogy a Szovjetunióban mintegy 600 bolgár kommunista emigránst végeztek ki a sztálini repressziók idején), hanem a bürokratikus jelenségek vagy az ellátási gondok bírálatát. A vezetés megítélése szerint nem a múltba: a jövőbe tekintés segíti a gazdasági-társadalmi megújulást, ami a BKP kétségbevonhatatlan célja. Ez a megújulás a BKP KB 1987. júliusi ülésen kidolgozott koncepció szerint halad, s ezideig a gazdaságban jutott legmesszebb. Az év elején hatályba lépett reform-rendeletcsomag növeli a mostantól cégnek nevezett vállalatok önállóságát, mindenkinek biztosítja a külkereskedelmi jogot, a külföldi tőkének minden eddiginél nagyobb lehetőséget kínál arra, hogy önálló vagy leányvállalaton keresztül, illetve vegyesvállalat révén, esetleg részvények tulajdonosaként résztvegyen a bolgár gazdaságban. Felszabadult a magánkezdeményezés, ha - mint láttuk - nem is korlátozás nélkül. Ez utóbbival szemben a közvélemény tekintélyes részében is jócskán tapasztalhatók előítéletek, a helyi vezetőkre pedig csaknem jellemző, hogy a családi vagy a magánvállalkozást ,,nyerészkedésnek,, lássák, nem törődve sem az ilyen vállalkozásoknak a lakossági ellátás nagyon is szükséges javításában betöltött szerepével, sem a valóban nagyobb jövedelem mögött meghúzódó hatalmas többletmunkával. A lakosság új lehetőségeihez tartozik még, hogy itt is intézményesítik a vagyonjegyet és a kötvényt, s vannak olyan nézetek, amelyek ezeknek nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az emberek tulajdonosi tudatának erősítésében, mint ,,a szocialista tulajdon átadásának gazdálkodásra és irányitásra a dolgozó kollektiváknak,,.(folyt.)
1989. április 12., szerda 09:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
Név nélkül): Ez a műsor egy nagy szar. Mindennel foglalkozik csak pont azzal nem, amivel most kellene, ami az egész országot érdekelné. Lehet mandarint venni, bármivel foglalkozni, csak az emberrel nara. Ez egy nagy kalap szar, sőt: kettő. - (Név nélkül): Hülye az adásotok, hülyék vagyyck, hát kinek csináljátok ezt a műsort, ki adja nektek a pénzt? Meg vagytok ti őrölve, hát nem lehet egy kicsit az e embert szórakoztatni? Hát hogy éltek ti, hogy dolgoztok? Rosszak vagytok...
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|