|
|
|
|
A parlamenti alkotmányozó bizottság ülése (1. rész)
|
1989. január 27., péntek - A Magyar Köztársaság elnevezés fejezné ki a legjobban azt, hogy hazánk államformája köztársaság. Nem szükséges a demokratikus, vagy szocialista jelző - hangoztatták a képviselők a parlamenti alkotmányozó bizottság pénteken az Országházban tartott ülésén. Véleményükhöz a jogászok hozzáfűzték: maga az alkotmány ad választ arra, hogy ebben az országban a hatalom demokratikus, a berendezkedés szocialista. A vitában felszólalók közül többen úgy vélték, hogy az új alkotmány fejezze ki a magyar állam kontinuitását. Ezer évvel ezelőtt jöttünk ebbe a hazába, nemzetünk büszkesége, hogy fenn tudtuk tartani ezt az országot - hangsúlyozták. Javasolták: az új alkotmány első fejezetében rögzítsék az emberi jogokat, de tüntessék fel az emberi kötelességeket is. Ezek elválaszthatatlanok. Részletezzék az egyes ember kötelezettségeit embertársaik, a család a társadalom iránt.
Egyetértettek a képviselők abban, hogy az Országgyűlés válassza meg a miniszterelnököt, aki mutassa be kormányát a Parlamentnek. Azonos volt véleményük abban is, hogy fontos az önkormányzat helyreállítása, ez jobban szolgálja a városok, községek önállósodását. Sajnálatukat fejezték ki, hogy a természeti környezet védelme csupán egy mellékmondatban szerepelt a gazdasági rendről szóló fejezetben, jóllehet ez az emberiség legnyomasztóbb problémája. Helyeselték, hogy az alkotmány előírásai szerint a köztársasági elnök ne csupán ceremónia-mester legyen, hanem érdemi jogosítvánnyal rendelkezzék. Felhívták viszont a figyelmet, hogy a köztársasági elnöknek ne legyen joga az Országgyűlés feloszlatására, mert az erős elnöki rendszer személyi kultusz irányába vezethet. Eltértek a vélemények arról is, hogy egy- vagy kétkamarás legyen a Parlament. Ha az egykamarás rendszer mellett döntenek, gondoskodni kell arról, hogy a képviselők igénybe vehessék szakértők véleményét. Kétkamarás rendszer esetén a második kamara tagjai között legyenek ott a szakemberek, valamint az országos szervezetek, egyházak, etnikai csoportok képviselői. A nemzet szimbólumairól szólva egyes képviselők úgy vélték, a koronás címer fejezné ki a legjobban államiságunkat, mások viszont a Kossuth-címer elfogadását javasolták. Ez - hangoztatták - újkori történelmünk ismert szimbóluma, s olyan jelkép volt, amelyet az idők során alig használhattak. (folyt.köv.)
1989. január 27., péntek 19:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
Név nélkül): Ez a műsor egy nagy szar. Mindennel foglalkozik csak pont azzal nem, amivel most kellene, ami az egész országot érdekelné. Lehet mandarint venni, bármivel foglalkozni, csak az emberrel nara. Ez egy nagy kalap szar, sőt: kettő. - (Név nélkül): Hülye az adásotok, hülyék vagyyck, hát kinek csináljátok ezt a műsort, ki adja nektek a pénzt? Meg vagytok ti őrölve, hát nem lehet egy kicsit az e embert szórakoztatni? Hát hogy éltek ti, hogy dolgoztok? Rosszak vagytok...
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|