|
|
|
|
Párizsi értekezlet a vegyi fegyverekről (1.rész)
|
Párizs, 1989. január 6. péntek (MTI-Panoráma) - Diplomáciai nagyhét kezdődött Párizsban. Több mint 140 ország képviselői ülnek össze szombaton az UNESCO-palotában, hogy a vegyi fegyverek betiltásáról, gyártásuk, tárolásuk megszüntetéséről, a meglévő készletek felszámolásáról tárgyaljanak. A várakozások szerint közel 80 ország, köztük hazánk, külügyminiszterrel képviselteti magát.
A vegyi leszerelés kérdéseiről ilyen széles körű nemzetközi értekezletet még soha nem tartottak, de más szempontból is az év egyik kiemelkedő világpolitikai eseménye ez a tanácskozás: ennyi külügyminiszter még az ENSZ New York-i székhelyén is ritkán jön össze. A kétoldalú megbeszélések során a világpolitika számos más időszerű kérdése is szóba kerül. A párizsi értekezletet valós igény szülte, aminek legvilágosabb bizonysága, hogy a távoli törpeállamok kivételével az ENSZ valamennyi tagországa elfogadta Mitterrand francia elnök meghívását. Az elmúlt években ugyanis növekvő veszélyként jelentkezett az a kilátás, hogy a vegyi fegyverkezés elsöpri az 1925-os genfi jegyzőkönyv egyre gyengülő erejét, s a ,,szegények atombombájaként,, új kockázati tényezőt és feszültségforrást visz a nemzetközi életbe, sőt megzavarhatja az alig megindult nukleáris és hagyományos leszerelési folyamatot is. A vegyi hadviselés voltaképpen már az Ókorban megjelent, a kútmérgezésekkel. Tömeges méretekben viszont csak az első világháborúban vetettek be először vegyi fegyvereket, a németek. A fojtó és tüdőroncsoló klór, majd mustárgáz és foszgén több ezer halálos áldozatot és több százezer súlyos sebesülést okozott. E különösen kegyetlen hadviselési eszköz keltette erkölcsi felháborodás nyomán íródott a genfi jegyzőkönyv. Ebben az alig egyoldalas okmányban az aláíró országok vállalták, hogy háború idején tartózkodnak a harci gázok és baktérium-fegyverek alkalmazásától. Mindössze ennyi a rövid jegyzőkönyv tartalma; sem ellenőrzésről, sem gyártási tilalomról, sem büntető intézkedésekről nincs szó benne. A genfi okmány mégis elérte hatását: a következő világégésben a harci gázok nem játszottak számottevő szerepet. Azóta viszont a jegyzőkönyv joghézagait kihasználva a világon sokfelé megindult a vegyi fegyverkezés. Az amerikaiak vietnami háborújának lombtalanító akciói már megmutatták a vegyi hadviselés új, félelmetes lehetőségeit. Pedig ott még be sem vetették azokat a halálos idegbénító gázokat (Sarin, Tabun, Soman), amelyek mindkét nagyhatalom fegyvertárában mevannak. (folyt.)
1989. január 6., péntek 15:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
Név nélkül): Ez a műsor egy nagy szar. Mindennel foglalkozik csak pont azzal nem, amivel most kellene, ami az egész országot érdekelné. Lehet mandarint venni, bármivel foglalkozni, csak az emberrel nara. Ez egy nagy kalap szar, sőt: kettő. - (Név nélkül): Hülye az adásotok, hülyék vagyyck, hát kinek csináljátok ezt a műsort, ki adja nektek a pénzt? Meg vagytok ti őrölve, hát nem lehet egy kicsit az e embert szórakoztatni? Hát hogy éltek ti, hogy dolgoztok? Rosszak vagytok...
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|