Rendszerváltás és az MTI

	Hallgatók fóruma
(Sík Mária) München, 1989. január 11. (SZER, Hallgatók fóruma) - A magyarországi levélcenzúra témájához újabb levelek érkeztek: - Nyomtatványként feltüntetett színes hetilapok, bulvár napilapok tökéletesen átcsomagolva érkeznek a címzetthez és gyakorta hiányosan. A kizárólag popzenét tartalmazó magnókazetták utazási ideje az NSZK-ból Magyarországra 4-6 hét. Vajon hányan hallgatják ezt meg? Tavaly Magyarországon feladtam a saját címemre Németországba egy Euro-csekknek a fotókópiáját. A levél látszólag érintetlenül érkezett meg a német címre, csak a csekk fotókópiája hiányzott. Kivették, és ez nem vicei De vajon mit csinálhatott a magyar BM a csekkem fotókópiájával? Ennyit akartam csak mondani. Valóban nem baj, ha többet beszélnek a magyar posta cenzúráról. - Van-e látható nyoma, hogy felbontották a levelet? - Kérdezi egy hallgató Svájcból. - A fenti példából az derül ki, hogy ilyen látható jel nincs. Egy telefonáló is erre utalt, aki japán cégtől vásárolt levélválogató és kiszűrő gépről tájékoztatott. Kérdést kaptunk Beck Tamás kereskedelmi miniszter csütörtök esti budapesti rádiónyilatkozatával kapcsolatban, amelyben a miniszter a bonni magyar nagykövetet idézte, mondván, hogy a hivatalos Magyarország egyetértésben és békében van a SZER-rel. Hallgatónk e kijelentés tisztázását kérte tőlünk. Lengyel Szaniszló válaszol: - Hadd szögezzem le, mi, a Szabad Európa Rádió munkatársai örülünk annak, hogy a rádió viszonya a hivatalos Magyarországgal az utóbbi időben a civilizált európai normák szerint kezd alakulni. Azt hiszem, ez mindenkinek érdeke, de elsősorban hallgatóinké, akiket az új körülmények között még gyorsabban és megbízhatóbban tudunk tájékoztatni az őket érdeklő eseményekről. Ebből a szempontból tehát örvendetes, hogy békében élünk egymással. De ez nem jelent egyetértést a hivatalos Magyarország politikájával, hiszen mi a többpártrendszeren alapuló parlamenti demokrácia és a szabadpiaci gazdálkodás hívei vagyunk. Persze ha a bonni nagykövet arra célzott, hogy a magyar kormány ezeket az elveket vallja, csak éppen még nem nyilvánosan, akkor még egyet is értünk vele, jóllehet ez nem feltétele a korrekt, civilizált kapcsolatoknak. - Úgy tűnik, hogy egy új fogalmat kellene bevezetni Magyarországon, illetve felbukkant egy új fogalom, mégpedig a kriptokommunista sajtóé. Arra gondolok, hogy megjelennek újságok, amelyek magukat függetlennek és demokratikusnak nevezik, ugyanakkor mint az kiderült, és ki is fog derülni, semmi más céljuk nincsen, mint a zavarkeltés az ellenzéki sajtó köreiben. Taktikájuk nyilvánvaló: ellenzéki színben tűnnek fel, majd alkalmas pillanatban az ellenzék lejáratásával, akár a maguk feláldozása árán is a kormány mellé állnak, mint úgymond ellenzéki lapok. - Mi lesz az Ausztriában maradt magyarokkal? A napokban elhangzott adásban szót sem ejtettek az ausztriai menekültekről, hogy az utcára teszik őket, és elég keményen bánnak velük az osztrák hatóságok. Mi lesz azokkal a nem politikai menekültekkel, akiket nem fognak letelepíteni, és a három nagy befogadó ország egyike sem fogadott még be, ugyanakkor ez év tavaszán és nyarán lejár az ideiglenes tartózkodási engedélyük? Sajnos eddig már három személyről hallottunk, akiknek lejárt az engedélyük, és az osztrák belügyminisztériumtól kapott felszólítás értelmében hat héten belül kötelesek elhagyni az országot. Ha az ideiglenes tartózkodási engedély meghosszabbítására nincs lehetőség, akkor valóban ki fognak toloncolni több ezer menekültet Ausztriából? - Hanák Tibor válaszol: - Politikai kommentár műsoromban pontosan ismertettem az ausztriai menekült helyzetet. Ebből nem lehet levonni sem azt, hogy az utcára teszik a menekülteket, sem azt, hogy feloszlatják a menekülttáborokat. Ez így nincs. A valóság azonban konkrét és megkülönböztetéseket igényel. A menekülttábor továbbra is működik, de a magyarok többségét kihelyezték panziókba, szállodákba, vidéki szálláshelyekre, ahol a családok külön szobákban, emberségesebb körülmények között élhetnek. Ellátásukról az állam gondoskodik, míg el nem intéződik kivándorlásuk, illetőleg ausztriai letelepedésük. Utcára január folyamán azokat tették, akik 1987. január 1. és 1988 május 9. között érkeztek Ausztriába, nem kaptak politikai menedékjogot, fellebezéseiket elutasították és nem indították meg kivándorlásukat. Más szóval nem az összes ausztriai menekült helyzetének megváltozásáról van szó, hanem csak egy bizonyos menekült rétegre vonatkozó intézkedésekről. Az intézkedések ellen felléptek az osztrák, és a helyi magyar társadalmi szervezetek. Hozzá kell fűzni, hogy az érintettektől megvonják az állami támogatást, tehát el kell hagyniuk a menekült-szálláshelyeket, és nem kapnak ellátást, de ha meg tudják oldani életfenntartásukat, továbbra is Ausztriában maradhatnak. A menekülési szándék bejelentése - mint mindenütt a világon - csakis a hivatalos állami szerveknél történhet, tehát például Ausztriában a vidéki csendőrségen vagy a városi rendőrségen. Tudni kell, hogy Ausztria nem bevándorló ország, tehát nem indok az ittmaradásra, illetve a befogadás kérelmezéséhez, hogy valaki itt szeretne élni, és nem kíván Magyarországon maradni. Ma már kizárólag azokat ismerik el az osztrák hatóságok politikai menekültnek, akiket hazájukban politikai, vallási vagy faji okokból üldöztek, vagy az üldözéstől kellett tartaniuk. A magyarok esetében azonban ezt írásban kell nemcsak kérvényezni, hanem írásban kell igazolni is. Sajnos igen kis lehetőséget látok a súlyos helyzetben levő menekültek sorsának kedvező elintézésére, akiknek tartózkodási engedélye lejárt. Meg kell fontolni, érdemes-e az ausztriai létért a küzdelmet folytatni, ha aztán nem marad más kiút, mint a hazatérés. Tapasztalatom alapján azonban aki körömszakadtáig harcol az ittmaradásért, és vállalja az idegölő, tartós bizonytalanságot, annak esetleg csak évek múlva, de sikerül. Mi a helyzet a németországi és bajorországi menekültekkel? A hivatalos közlés szerint azok a menekültek, akik 1987. április 30- ig érkeztek az NSZK területére még akkor is az országban maradhatnak, ha menedék-kérelmüket elutasították. Azok viszont, akik 1987 április után érkeztek, és politikai menedékkérelmüket elutasították, azoknak elvben el kell hagyniuk az országot. Bonnban és egyes tartományokban heves vita folyik az alkotmányban lefektetett menedékjogról, a külföldiek befogadásának és letelepedésének feltételeiről. Ha újabb döntés születik, akár tartományi szinten is, tájékoztatjuk róla hallgatóinkat. - A nagycsaládosok nehéz anyagi helyzetéről szeretnék szólni. 89- ben csak 300 forint családipótlék-emelést kaptunk a 8-9000 forintos drágulással szemben. Én, kétkezi munkás, többször kérvényeztem a helyi tanácsnál családnevelési segélyt. Mindig elutasítottak. Magyarországi magyar menekültnek érezzük magunkat ebben az elkeserítő helyzetben. Miért nem jutott legalább 800 forint a családi pótlék emelésére? Kérem, gondolkodjanak erről, és tegyenek visszamenőleg is megfelelő lépéseket az illetékesek! - Nem könnyű pillanatnyilag az önök helyzete a magyar hallgatósággal szemben, tekintve, hogy ma izgalmasabbnak tűnik a magyar hírközlési szervek meghallgatása, a 168 óra vagy a televízióban a Két műsora, vagy egyéb hírforrások. Tudniillik a Magyar Demokrata Fórum nyilatkozatát ha az ember a Kossuth Rádióban hallja, valahogy más a dimenziója, mint ha önök olvassák föl. Nincsenek magyar jellegű híreik! Önök egy magyar adás, önöknek kutya kötelességük lenne elsősorban magyar jellegű hírekkel foglalkozni! Én még azt is kijelentem, hogy önök a pillanatnyi hozzáállásukkal nem túlzás ha azt mondjuk, hogy elárulják 56 szellemét, önmaguk szellemét... Már az önök tevékenységével kapcsolatban megjelentek az első nem éppen jóindulatú, és bizonyára nem igaz úgynevezett magyarázatok is. Nevezetesen, hogy önök úgy a lelkük mélyén nem is igazán támogatják ezt a folyamatot, mert ha Magyarország igazán demokratikus ország lesz, azon a napon nem lesz többé szükség a Szabad Európára sem. - Lengyel Szaniszlóé a szó: Hallgatónk utolsó mondatának második felével teljesen egyetértek. Ugyanezt a gondolatot a SZER és a Szabadság Rádió jelenlegi elnöke úgy fogalmazta meg, hogy talán a miénk a világon az egyetlen hírközlő szerv, amely a saját megszüntetése végett fáradozik. Jól eső tudat, hogy a magyar osztály is tett már valamit annak érdekében, hogy ne legyen szükség rá. De ettől azért eléggé messze vagyunk, egyelőre hiányoznak az intézményes biztosítékai annak, hogy a demokrácia irányába mutató fejlődés visszafordíthatatlan legyen. Hogy mi elárulnánk 56 szellemét, azt ön sem gondolhatja komolyan. Ezt a szellemet-ez a rádió tartotta ébren több mint 32 éven át, olyan időkben is, amikor odahaza még az évszámot is kockázatos volt hangosan kimondani. Végezetül pedig mi is úgy gondoljuk, hogy mint hallgatónk kifejezte magát, kutya kötelességünk elsősorban magyar jellegű hírekkel foglalkozni. Ezért növeltük az elmúlt hónapokban immár 40 százalék fölé magyar jellegű műsoraink részarányát, ezért bővítjük külső munkatársi hálózatunkat, ezért küldjük mind gyakrabban Magyarországra saját tudósítóinkat. És akár hiszi, akár nem, őszintén örülünk annak, hogy a Kossuth Rádióban is elhangzik a Magyar Demokrata Fórum nyilatkozata. +++ 1989. január 11., szerda
Vissza »