|
|
|
|
felc: Beszélgetés a Pedagógus Szakszervezet Főtitkárával cím: Józan konszenzus - érdemi érdekvédelem
|
Az idei tanév első félévében számos jelzés utalt arra, hogy a pedagógusok teherbírása, tűrőképessége a kritikus szinthez ért. A több mint negyven éve nyomasztó bérrendszer - ami az egész értelmiséget hátrányos helyzetbe taszította - főként azért párosult növekvő elégedetlenséggel, mert a társadalom egyre több és több terhet hárított az iskolára, egyre nagyobb felelősséget ruházott a pedagógusra, anélkül, hogy ezzel arányosan nőtt volna a nemzeti jövedelemből az oktatásügynek juttatott hányad. Márpedig ha végre felismerjük, hogy a teljesítőképességet - szakmai és morális vonatkozásban egyaránt és egymástól elválaszthatatlanul - az iskola kell, hogy megalapozza, akkor nem spórolhatunk tovább az oktatásügyön. Bíztató lépésnek tekinthető az Országgyűlés decemberi határozata a pedagógusok béremeléséről. - Megnyugtatta-e a húsz százalékos fizetésemelés híre a pedagógus társadalmat? - kérdeztem Sárdi Lajostól a Pedagógusok Szakszervezetének megbízott főtitkárától. - Tekintve, hogy a napokban ülésezett szakszervezetünk központi vezetősége, nemcsak a magam, hanem a testület álláspontja alapján válaszolhatok: mi negyven százalékos emelést tartottunk volna indokoltnak és jogosnak, amit elvben az illetékes állami szervek is elfogadtak. Nekünk viszont azt kellett tudomásul vennünk, a józan konszenzus alapján, hogy a költségvetésből most nem jutott több, mint egymilliárd hétszázezer a pedagógusok bérének emelésére. Változatlanul folyamatos feladatunknak tartjuk azonban a figyelemkeltést a közoktatás súlyos gondjaira, hangsúlyozva a döntéshozókra háruló felelősséget. - Ön a központi vezetőség üléséről ment át az Állami Bér-és Munkaügyi hivatalba, hogy végleges döntéssel térjen vissza: a túlóradíj emelés - amelyre ötszázötven millió forintot különítettek el a teljes összegből - februártól válik esedékessé, a húsz százalékos béremelés pedig szemtembertől. Miért? - Nem a jelenlegi pedagógus összbér húsz százalékát kaptuk meg, erre az évre, hanem egy összeget. Azt kellett hát mérlegelni, hogyan járnak legjobban a pedagógusok? (folyt.)
1989. január 11., szerda 13:26
|
Vissza »
|
|
Józan konszenzus 2.
|
Ha szeptember előtt osztjuk szét, kevesebb százalék jut egy hónapra, ha később akkor, ugyan több mint húsz százalék, de annak a következő évre áthúzódó hatásait nem tudta volna garantálni a pénzügyi kormányzat. Nyilvánvaló, hogy 1990-ben már januártól, tehát egész évbent terheli a költségvetést az idén még csak négy hónapon keresztül jelentkező megemelt bértömeg. - Jól gondolom, hogy a túlóradíj emelését azért nem halogatják, mert az elégedetlenség forrása az utóbbi hónapokban főként a túlórakényszer volt? alc. Adó és túlóradíj. - Nem egyszerűen túlórakényszerről van szó, ez eddig is volt, s még alacsonyabb bérért is vállalták a pedagógusok. Szerencsétlenül találkozott azonban tavaly januártól a személyi jövedelemadó életbe lépése és az a rendelkezés, amely valamelyest javította ugyan a túlóra honorálását, de tartalmazza azt is, hogy a kötelező heti óraszáma 50 százalékáig kötelezhető túlmunkára a pedagógus. - Úgy tudom, hogy ez értelemszerűen azt jelenti, maximum 50 százalék túlórát vállalhat a pedagógus, s a rendelkezés értelmében éppen a pedagógus túlterhelését kívánta visszafogni. Másrészt adózni ettől függetlenül is kellene. - Kétségtelen, de a pedagógus úgy érzi, akkor kötelezték túlmunkára, amikor ez gyakorlatilag nem a keresetét, hanem az adóját növeli, és még ellenkezik is a munka törvénykönyvében megfogalmazott rendelezéssel: túlmunkára rendkivüli esetben kötelezhető a dolgozó. - De mi a "rendkívüli eset" ebben a vonatkozásban egy iskolában? - Nem tudok válaszolni rá, mert sehol nincs meghatározva. Ez is egy előttünk álló feladat: tisztázni kell, különben levegőben lóg az érdekérvényesítő törekvésünk. Ez persze részletkérdés. Ahhoz, hogy szakszervezetünk hatásosabban és hatékonyabban dolgozhasson, az előkészületben lévő szakszervezeti és sztrájktörvény hoz majd jogi garanciákat. Szeretnénk elérni, hogy a törvény lehetővé tegye: a vétójog ne csak munkahelyi szinten érvényesülhessen, élhessünk vele, mint ágazati szakszervezet is alkalmanként a tárcával egyezkedve. Ugyanez a helyzet a sztrájk vonatkozásában. A munkahely a többség titkos szavazatával dönthet a munkabeszüntetés mellett, de mint ágazati szakszervezetnek a kormányzattal szemben nincs jogunk sztrájkot kezdeményezni. Nincs tisztázva az sem, ki hirdetheti meg és hol. (folyt.)
1989. január 11., szerda 13:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Józan konszenzus 3.
|
alc. A pedagógusok és a sztrájk - Foglalkoztatja a pedagógusokat a sztrájk gondolata? - A szakszervezeti jogok garanciája foglalkoztat elsősorban, hogy új alapokra helyezhessük együttműködésünket az állami, politikai, tömegszervezeti partnereinkkel. Csak végső esetben fordulunk a munkabeszüntetés fegyveréhez, mert nem konfrontációra törekszünk, hanem érdemi érdekvédelemre. S ebben mindenkit szövetségesünknek tekintünk, aki segít az oktatás társadalmi szerepének fontosságát elismertetni. - De a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének demonstrációjától például elhatárolták magukat. Egyáltalán, kapcsolatban állnak egymással? - A PDSZ nem bejegyzett szervezet, nincs vezető testülete, nincs hát kivel kapcsolatot tartanunk. Mindazonáltal vannak közös érdekek, amelyek együttműködésre ösztönöznek, s az előrehaladást segítő korrekt vitáknak is lehetne haszna. De nem értek egyet a valóságtól elszakadó követelősdivel, azzal együtt, hogy elismerem: a Pedagógusok Szakszervezete adós a munkájának kellő nyilvánosságával. Tény ugyanis, hogy erőfeszítéseinkről nem tud eleget a százhatvan ezres tagságunk. Ezen feltétlenül változtatni fogunk, sokkal jobban kihasználjuk például a Pedagógusok Lapja kínálta lehetőségeket. A január 20-i számban közöljük is a központi vezetőség ülésén elfogadott állásfoglalásokat. Reméljük,a májusi kongresszust megelőző választások során felgyorsul a megújulási folyamat, az érdekvédelem helyi képviselői akár viták árán is érvényt szereznek a pedagógusok jogainak, s a béremelés munkahelyi levezénylésében is aktívan részt vesznek majd. (MTI-Press)
1989. január 11., szerda 13:28
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|