|
|
 |
|
 |
El nem kötelezettek (1.rész) Visszanyerni a lendületet
|
1989 január 12. (MTI-PRESS)
Alapos meglepetésben lehet része annak a tudósítónak, aki az el
nem kötelezett államok mostani nicosiai tanácskozásáról akar
beszámolni lapjának. A csütörtöktől sorra kerülő megbeszélések
napirendje ugyanis jócskán különbözik a mozgalom eddigi
konferenciáin megszokottól. Pontosabban szólva szerepel azon szinte
valamennyi "hagyományos" vitatéma, a nemzetközi gazdasági
problémáktól egészen a regionális válsággócok sorozatáig, csakhogy
ezúttal a szervezet működésének, az egész mozgalom átfogó
megújításának témaköre legalább ilyen hangsúllyal található meg a
célul tűzött teendők között.
A szándék persze nem új: már a mozgalom legutóbbi
csúcstalálkozóján (ennek a zimbabwei főváros, Harare adott otthont),
valamint az utolsó külügyminiszteri értekezleten (ezt, a mostanihoz
hasonlóan, Nicosiában rendezték tavaly ősszel) érezhető volt a
felszólalásokból, a küldöttségek megannyi módosítási javaslatából,
hogy a világpolitika fajsúlyos kérdései mellett egyre fontosabbnak
vélik saját szervezetük megreformálását.
S ez voltaképp érthető is. Azóta, hogy 27 évvel ezelőtt Tito
jugoszláv, Nehru indiai, Nasszer egyiptomi, Nkhrumah ghanai és
Sukarno indonéz elnök kezdeményezésére létrejött a jórészt fejlődő
államokból álló mozgalom, alaposan megváltozott a nemzetközi
környezet. Különösen igaz ez az elmúlt két-három évre, amikor a
Szovjetunió és az Egyesült Államok közti, örvendetesen kibővült
párbeszéd, a leszerelés terén megmutatkozó, részleges előrehaladás
komolyan kihatott az el nem kötelezettek célkitűzéseire,
követeléseikre, stratégiájukra és taktikájukra egyaránt.
Igaz, azt is szem előtt kell tartani, hogy a mozgalom
megalakulásától kedzve igen sokrétű, eltérő társadalmi rendszerű és
politikai irányzatú országoknak nyújt közös keretet a fellépésre:
éppúgy tagja a szocialista Vietnam és Kuba, mint Szaud-Arábia, Irak
Irán, Pakisztán vagy Afgansztán. A mozgalom politikai súlya aligha
vitatható, elvégre az ENSZ után a második legnagyobb politikai fórum
a maga száz országra kiterjedő tagságával, ám az is tény, hogy a
belső ellentétek gyakran akadályozták a határozottabb fellépést.
(folyt.)
1989. január 11., szerda 11:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|