|
|
 |
|
 |
Kormányfejlemények
|
München, 1989. január 27 (SZER, Világhíradó) - A kormány január 19-
én bejelentette, hogy hattagú szűkebb kabinetet hoz létre. Vajon
a döntéshozatal hatékonyabbá tételéről, vagy pedig válságstáb
létesítéséről van szó?
Kasza László fűz megjegyzést a szűkebb kabinet felállításához:
- A szűk kabinet nem ismeretlen intézmény sem a nemzetközi, sem a
magyar politikai gyakorlatban. Alapgondolata, hogy a kormányzás
hatásfokát növeli, a döntéshozatalt gyorsítja, hiszen négy ember
előbb jut közös nevezőre, mint tizennégy, de pontosan ez az előny
hordja magában az intézmény hátrányát is. Ugyanis következetesen
tovább gondolva a kérdést az előbbi okoskodással, arra a
következtetésre kell jutnunk, hogy az egyszemélyes döntési rendszer
a leghatékonyabb, és mint ilyen, kívánatos. Csakhogy a politikában
ezt diktatúrának hívjak.
Ennek ellenére a szűk kabinet Nyugat-Európában sem ismeretlen
intézmény, de érthető, hogy mindenütt, ahol működik, egészséges
gyanakvás kíséri. Az Egyesült Államokban az eltérő politikai
struktúra miatt részben más a helyzet. Általános azonban a
meggyőződés, hogy a demokrácia költséges is, időt rabló is, de
létének ez az ára. Aki demokráciát akar, ezt meg kell fizetnie.
Viszont szükségesnek tűnik a szűk kabinet, amikor válsághelyzetben
hívják életre, vagy koalíciós kormány esetén, amikor az érintett
pártok vezetőinek folyamatosan egyeztetniük kell álláspontjukat.
Nálunk, Magyarországon is volt egy ilyen szűk kabinetje 1956-ban
Nagy Imre kormányának. Az október 31-én megalakult koalíciós
kormányban képviselt pártok vezetői alkották. így ez megfelelt a
parlamenti demokráciák gyakorlatának, hiszen a cél nem a hatalom
minél kisebb csoport kezében történő koncentrálása volt, hanem a
kormányzásban részt vevő pártok politikájának összehangolása.
Ezt egy sokkal rosszabb emlékű szűk kabinet váltotta fel: Kádár
Jánosé. Nem elv, hanem a szükség szülte. 1956. november 4-ikén csak
négy politikust tudott összegyűjteni Szolnokon, ők alkották a szűk
kabinetet. A többit úgy nevezte ki, hogy azok nem is voltak jelen,
nagy részük csak később értesült róla, hogy miniszter.
A kommunista egypártrendszer leghírhedtebb szűk kabinetje
négyesfogat néven került be a történelembe: Rákosi, Gerő, Farkas és
Révai alkotta. A totális diktatúra szimbóluma volt.
Németh Miklós kormányának szűk kabinetjét persze nem lehet
Rákosiéhoz vagy Kádáréhoz hasonlítani még akkor sem, ha ugyanannak
az egyetlen pártnak tagjaiból áll, mint azoké. Ugyanakkor azonban
Nagy Imrééhez sem és a nyugati demokratikus parlamentek koalíciós
szűk kabinetjéhez sem, hiszen hiányzik belőle a valódi pluralizmust
jelentő több párt, amelyek egyben a diktatórikus irányítást is
kizárnák. Mindent egybevetve tehát a gyanakvás jogosabb, mint a
feltétlen bizalom.
+++
1989. január 27., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|