|
|
|
|
Robbanás a Budalakknál (1. rész)
|
1989. február 1., szerda - Robbanás történt szerda délelőtt a Budalakk Festék- és Műgyantagyár 1. számú gyárában, s kiégett, összedőlt egy 800 négyzetméteres üzemcsarnok. A tűzoltóságtól kapott tájékoztatás szerint a baleset következtében ketten, Vidák László 33 éves, és Ma:rtz Pál 42 éves budapesti lakosok életüket vesztették, 15-en megsérültek. Egy súlyos sérültet a Péterfy Sándor utcai kórház-rendelőintézetben ápolnak, hét másikat pedig a Magyar Néphadsereg Központi Kórházába szállítottak a mentők. Hét könnyű sérült segélynyújtás után hazatérhetett.
Az MTI munkatársa délután a helyszínen járt. A romok közül időnként még füstcsíkok kígyóztak elő, álltak a gyár gépei, az áramszolgáltatás szünetelt. A megrázkodtatásból éppen csak ocsúdó emberek tették a dolgukat a baleset helyszínén, s ülésezett a vállalat, a gyár vezérkara. Bényi Győző, a vállalat vezérigazgatója elmondta, hogy a lángokat a tűzoltók gyors munkájának köszönhetően rövid idő alatt sikerült megfékezni, átterjedésüket a környező épületekre meggátolni. A robbanást követően rövid időn belül kiürítették a gyárat. A robbanás okozta tragédia a gyár minden dolgozóját mélyen megrendítette. Az egyedül maradt családokról a vállalat gondoskodik. A baleset az ipari zománcfestékeket gyártó üzemépületben következett be. Ebben az üzemben veszélyes anyagokkal dolgoztak az emberek, éppen ezért mindent megtettek az üzembiztonság érdekében. A gépeket, berendezéseket robbanásbiztos motorokkal szerelték fel, az épület villanyszerelése is robbanásbiztos volt és elszívó rendszert is működtettek, mindezt annak érdekében, hogy a légtérbe kiszabaduló oldószergőzök ne okozhassanak balesetet. A tragédia mégis megtörtént, okát szakemberek vizsgálják. A kár több mint 30 millió forint. Az üzem az év végéig termelt volna, akkorra készül el ugyanis az új, világbanki hitelből épített zománcfestékgyár. A régi üzemben többé már nem indulnak újra a gépek. A romok eltakarítása csütörtökön kezdődik. A vállalatnál a balesetet követően azonnal vizsgáló bizottságot és válságstábot hoztak létre a gyárak és a központ ott tartózkodó vezetőiből. A hivatásos szakértők mellett a vállalat szakemberei is vizsgálatot kezdtek a baleset okáról, hogy a hasonló tragédiát elkerüljék. A válságstáb feladata az, hogy megtalálják a módját a kieső termelés pótlásának, egyeztessék termelési kapacitásaikat, s azt, hogy melyik gyáregység mennyi pluszmunkát tud vállalni. (folyt.köv.)
1989. február 1., szerda 17:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
(NŐI HANG) Budapestről ma feladtam Önöknek a kabaré felvételt, majdnem az egészet, jó háromnegyed részét, ami felfért egy szalagra átmásolva, és egy további gyors információ: éjjel-nappal folyik a nyilvános kabaré előkészítése. Öt humorista, a Grétsy nyelvész és rádiósok válogatnak több száz órás anyagból. Készüljenek fel! Főleg a gyengéket, a Nyitrait, a Pestit, a Makvárit, a Kézdit és az autós műsort meg a híreket fogják eredetiben kipécézni, ez most már világos, meg a sportot. Öt humorista és nyelvészek. Erre van pénzük. Műsoridő még nincs kitűzve. Ne hagyják magukat kifigurázni!"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|