Rendszerváltás és az MTI

	Voroncov sajtóértekezlete - lead (1. rész)
Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Moszkva, 1989. január 10. kedd. (MTI-tud) - Komoly veszély fenyeget, hogy ha nem alakulnak másként az események, akkor a Szovjetunió nem lesz képes majd eleget tenni az Afganisztánnal kapcsolatos genfi megállapodásokban vállalt elvi kötelezettségeinek - jelentette ki keddi moszkvai sajtóértekezletén Julij Voroncov. A szovjet külügyminiszter első helyettese római, teheráni és iszalambádi tárgyalásait, beszélgetéseit értékelve rámutatott, hogy az afganisztáni ellenzék nem mutat hajlandóságot a fegyvernyugvásra, a koalíciós kormányban való részvételre, a harci cselekmények eszkalációja viszont nem segíti elő a szovjet csapatok február 15-re tervezett teljes kivonásával kapcsolatos kérdések megoldását. Utalt arra, hogy a kabuli kormányhadsereg és a szovjet csapatok csak védelmi akciókat hajtanak végre, az ellenzék azonban offenzíva szervezésére használja ki az év elejétől bejelentett fegyvernyugvást. Voroncov emlékeztetett arra, hogy az említett három fővárosban a közelmúltban beszélgetéseket - nem tárgyalásokat, hiszen a szovjet képviselők csak közvetithetnek a kabuli kormány felé - folytatott az afganisztáni ellenzék különböző irányzatainak képviselőivel, s az a meggyőződése alakult ki, hogy ezek minden alapos indok nélkül a vérontás folytatásában érdekeltek, nem hajlandóak a széles alapokon létrehozandó kabuli kormány kialakítását elősegíteni. Ugyanakkor megállapította, hogy mind iráni, mind pakisztáni részről teljesen egyetértettek a szovjet állásponttal abban, hogy az afganisztáni problémát nem lehet katonai eszközökkel megoldani, csak a békés rendezés az egyetlen járható út. A Szovjetunióval szomszédos országok álláspontjaiban ez kedvező változást, közeledést jelent: politikai megoldásra van szükség. A szovjet vezető diplomata szerint most a fő feladat a széles alapokon nyugvó koalíciós kormányzás kialakítása, amelyben minden afganisztáni erő - természetesen nem csak a Kabul katonai bevételét szorgalmazó ,,hetek,, , illetve ,,nyolcak,, szövetségei - képviseltetné magát. Ez azonban csak a háború befejezése után, a fegyvernyugvást követően történhet meg - emelte ki. Voroncov szavai szerint felvetődött egy átmeneti, ideiglenes szerv, a konzultatív tanács: ,,béke-dzsirga,, megszervezése - erre nem csak Nadzsibullah ellnök tett javaslatot. Helyszine még nem meghatározott, de egyes elképzelések szerint mohamedán szent helyek is szóba kerülhetnek, így a szaud-arábia Mekka. A tanács a legújabb javaslatok szerint 500-600 fős lenne. (folyt.) 1989. január 10., kedd 16:40
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Voroncov sajtóértekezlete - lead (2. rész)
Voroncov a ,,Hetek Szövetsége,, egyik képviselőjének feltehetőleg külföldi nyomás hatására történt bejelentését - miszerint ,,nem akarunk többet találkozni,, a szovjet féllel - kommentálva hangsúlyozta: emiatt nem fogunk könnyezni, a teljes felelősség őket fogja terhelni. Üdvözölnénk viszont, ha tárgyalóasztalhoz ülnének a kabuli kormány képviselőivel. Ennek elutasítása a polgárháború, a vérontás folytatását jelentené, s ebben az esetben nevükön fogjuk nevezni a bünösöket, hogy a történelem megismerje ezeket a személyeket. A szovjet diplomata megállapította: ,,Nyitva hagyjuk a kapukat a tárgyalások előtt, arra törekszünk majd, hogy minden eszközzel elősegítsük a rendezést.,, Egy kérdésre válaszolva Voroncov kitért arra, hogy a kabuli kormánycsapatok kétszeres létszámfölényben vannak, s a reguláris hadsereg felszereltsége is jobb a gyakran egymással is rivalizáló fegyveres csoportokhoz képest: a laza ellenzéki szövetségeket talán csak a külföldi támogatás tartja össze. Megerősítette, hogy az ellenzéki képviselők a beszélgetések során felajánlották, hogy bizonyos esetekben nem támadnák a távozó szovjet egységeket, de a homályos megfogalmazás - amelynek részleteit még az ajánlattevők sem tudták elmagyarázni - értelmetlenné tette azok elfogadását, miután az általános fegyvernyugvást egyértelműen elutasították. Voroncov szavai szerint az Afganisztánban maradó szovjet tanácsadók létszámát majd az új, koaliciós kormánnyal folytatott megbeszélések után lehet meghatározni. Megemlítette emellett, hogy a kabuli szovjet nagykövetségen jelenleg 250-en dolgoznak, s a kivonás befejezése után is ennyi marad a képviselet létszáma. A kabuli nagykövet utalt arra, hogy a csapatkivonás után missziója változatlanul a rendezés elősegítése, a közvetítés marad a szembenálló felek között. A szovjet képviselők folyamatosan tárgyalnak a hadifoglyok kérdéséről, mégpedig különböző szinteken, egészen a kisebb fegyveres csoportok vezetőiig - hangsúlyozta Voroncov, s kitért arra, hogy körútján is szóba került ez a probléma. Ugyanakkor kifejtette, hogy a fegyveres ellenzék a foglyokat eszközként, aduként próbálja felhasználni az afganisztáni helyzet alakításában, felháborító módon visszaélve ezzel az emberiességi problémával. A szovjet külügyminiszter első helyettese végezetül - a Mihail Gorbacsov ENSZ-beszédében megfogalmazott javaslatokra utalva - megjegyezte: az utóbbi időszakban nem látja jelét annak, hogy az amerikai kormányzat támogatná a politikai rendezés folyamatát, s emellett folytatódnak az amerikai fegyverszállítások is.+++ 1989. január 10., kedd 17:16
Vissza » A hírhez kapcsolódik »