|
|
 |
|
 |
Bécs: zárásra várva 1. rész
|
1989. január 10. (MTI-PRESS)
Újév előtt már minden rendben volt. Már csak az időpontot
kellett kijelölni, amikor ünnepélyes körülmények között zárul a
bécsi utótalálkozó. Alois Mock, a házigazda Ausztria
külügyminisztere azt ajánlotta: január 17-e és 19-e között a
harmincöt résztvevő ország külügyminiszterének beszédével vessenek
véget a több mint kétesztendei munkának. Tehette ezt a javaslatot
azért, mert a semleges és el nem kötelezett országoknak a helsinki
folyamatban immár hagyományos közvetítő tevékenysége eredményeként
megszületett a mindenki számára elfogadható záródokumentum-tervezet.
Ennek első változatát még 1988 májusában tették le az asztalra a
,,kilencek,,. Azóta plenáris üléseken, két- és többoldalú
megbeszéléseken finomítottak, változtattak, alakítgattak a szövegen,
míg csak ki nem alakult az okmány véglegesnek látszó fogalmazványa,
amelyet konszenzussal hagynak jóvá a küldöttek.
A konszenzus egyébként ugyancsak alapvető eleme a helsinki
folyamatnak. A közös cél érdekében még a hetvenes évek elején, az
előkészítés idején döntöttek úgy a diplomaták, hogy nem elégszenek
meg a határozatoknak egyszerű többséggel való elfogadásával, mert az
enyhülésnek, az együttműködés minőségének biztosít jobb esélyeket a
konszenzus, tehát mind a harmincöt országnak az egyetértése.
Szigorú, talán tulontúl is szigorú szabály ez, hiszen nem most
először alakulnak úgy a dolgok, hogy egyetlen ország ellenállása
sodorja veszélybe a többiek munkáját. Az is igaz viszont, hogy a
többiek, a másik harmincnégy ország képviselői még soha nem voltak
olyan elszántak, mint ezúttal: a jelek szerint eldöntötték, nem
engedik kárba veszni mindazt, ami 1986. november 4-e óta történt.
Utaltunk rá: az újév beköszöntéig úgy látszott, minden rendben
van. Akkor azonban a román államfő Bukarestben beszédet mondott a
dipolomáciai testület fogadásán, amelyben közölte, Románia nem
hajlandó aláírni a záródokumentumot. Hivatkozása szerint a
vallásszabadságra vonatkozó bekezdések miatt, mert azok - úgymond -
a középkorba, az inkvizíció időszakába vetnék vissza az emberiséget.
Persze a Conducatort nyilván ennél is jobban zavarják az emberi
jogokra vonatkozó többi bekezdések, nevezetesen, amelyek az utazás,
a kivándorlás, a családegyesítés, a szabad tájékozódás témájával
foglalkoznak. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 11:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
(NŐI HANG) Budapestről ma feladtam Önöknek a kabaré felvételt, majdnem az egészet, jó háromnegyed részét, ami felfért egy szalagra átmásolva, és egy további gyors információ: éjjel-nappal folyik a nyilvános kabaré előkészítése. Öt humorista, a Grétsy nyelvész és rádiósok válogatnak több száz órás anyagból. Készüljenek fel! Főleg a gyengéket, a Nyitrait, a Pestit, a Makvárit, a Kézdit és az autós műsort meg a híreket fogják eredetiben kipécézni, ez most már világos, meg a sportot. Öt humorista és nyelvészek. Erre van pénzük. Műsoridő még nincs kitűzve. Ne hagyják magukat kifigurázni!"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|