|
|
|
|
Folytatódik az Országgyűlés ülésszaka (1. rész)
|
1990. szeptember 10., hétfő - Szabad György elnökletével
hétfőn reggel megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka. A törvényhozó
testület 2 naposra tervezett plenáris tanácskozásának napirendjén
több olyan pont is szerepel, amelyeket a korábbi ülésszakok
programjára is felvettek, azonban idő hiányában nem tárgyalhatták
meg.
A házelnök bejelentéssel kezdte az ülést. Eszerint más irányu elkötelezettségre hivatkozva lemondott képviselői mandátumáról Ormos Mária és Huszár Tibor, az MSZP képviselője. Az Országgyűlés a bejelentést határozathozatal nélkül tudomásul vette. Ezt követően napirend előtt, rendkivüli ügyben Kis Gyula, a Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Bizottság elnöke kért szót, ismertette a kórházigazgatók újjáválasztásával kapcsolatos bizottsági nyilatkozatot. Az állásfoglalás hangsúlyozza az erkölcsi és szakmai megfontolások fontosságát a választásokon. Csak ott legyen vezetőcsere, ahol az feltétlenül indokolt, ott, ahol az elmúlt rendszerben betöltött politikai szerepük miatt kerültek vezető pozícióba.
Sürgősségi tárgyalást kért Kávássy Sándor (FKgP) a Kölcsey Ferenc érdemeit és emlékét megörökítő törvényjavaslatára. Az Országgyűlés elvetette az indítvány napirendre tűzését.
Zsíros Géza (FKgP) a termőföld tulajdonjogi rendezésének egyes kérdéseiről nyújtott be törvényjavaslatot önálló indítványként, ám elállt tervezetének napirendre tűzésétől, bízván abban, hogy a kormány mihamarabb a ház elé terjeszti a földdel kapcsolatos törvény javaslatát.
A törvényhozás felvette napirendjére Eörsi Mátyás és Fodor Tamás (SZDSZ) házszabály-módosító indítványát, amelynek lényege, hogy a gépi szavazást a hagyományos, kézfelemeléssel történő voksolás kísérje.
A kormány javaslatára az Országgyűlés napirendre tűzte a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvény módosítását; a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet módosítását; a politikai felelősséget vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló orsággyűlési határozati javaslatot. (folyt.köv.)
1990. szeptember 10., hétfő 13:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódik az Országgyűlés ülésszaka (2. rész)
|
A napirenden szereplő előterjesztésekre áttérve az Országgyűlés elsőként a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló törvényjavaslatról határozott. A részletes vitában az egyes módosító indítványok nyomán paragrafusról paragrafusra áttekintett jogszabálytervezetet egészében nagy szótöbbséggel, 251 szavazattal, 3 ellenében 9 tartózkodás mellett hagyta jóvá a törvényhozás.
Az újonnan elfogadott törvény intézkedik arról, hogy kártalanítás nélkül megszűnik a társadalmi szervezeteknek az állami tulajdonú ingatlanokra vonatkozó kezelői joga. E jog ezentúl a Pénzügyminisztérium Zárolt Állami Vagyont Kezelő és Hasznosító Intézményét illeti meg. A kezelői jogot az úgynevezett használati jog váltja fel. A törvény erről úgy intézkedik, hogy a társadalmi szervezeteket ingyenes használati jog illeti meg azokra az ingatlanokra, amelyekre vonatkozó kezelői jog e törvény folytán szünt meg. A törvény előírást tartalmaz a használati jog időtartamára vonatkozóan is. Úgy fogalmaz, hogy egy külön törvényben megállapított határidőig illeti meg a használati jog a társadalmi szervezeteket. Külön törvény jelöli majd ki azt a szervezetet, amely az ingatlanok használatáról szerződést köt a társadalmi szervezetekkel. Fontos garanciális elem az is, hogy a törvényben biztosított használati jog alapján az ingatlan használata nem engedhető át másnak. Ezzel együtt a kezelői jog megszűnése nem érinti harmadik személynek a törvény hatályba lépésekor az érintett ingatlanokra fennálló jogait. Módosító indítvány nyomán született a határozat, miszerint az ingatlanok hasznosításából származó bevételek a Társadalombiztosítási Alapot illetik meg.
A társadalmi szervezeteknek meglehetősen rövid határidőn belül, október 15-ig kell bejelenteniük a ZÁVKI-nak, hogy a törvény alapján mely ingatlanokra szereztek használati jogot. A kormány pedig november 30-ig tesz javaslatot az Országgyűlésnek a törvény alapján megszűnt kezelői joggal érintett ingatlanok hasznosításának módjáról.
A törvény tervezetéhez fűzött általános indoklás szerint a kezelői jog megszüntetésével új alapokra kívánják helyezni az állami tulajdonú ingatlanok használatának rendjét. Ezzel megszűnik az az ellentmondásos állapot, amikor is a földtörvényben meghatározott kezelői jog a tulajdonossal azonos jogokat biztosított a kezelő részére, s ennek következtében háttérbe szorult az állam tulajdonjogának érvényesítése. Az új szabályozás szolgálja a piacgazdaság jogrendszerének megfelelő jogintézmények kiépítését, ugyanakkor szem előtt tartja azt a célt is, hogy egy egységes rendezés után az ingatlanok jelentős részének állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba kell kerülnie. (folyt.köv.)
1990. szeptember 10., hétfő 13:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódik az Országgyűlés ülésszaka (3. rész)
|
A társadalmi szervezetek a társadalomban betöltött szerepüknek és súlyuknak megfelelően juthatnak majd hozzá az állami tulajdonú ingatlanokhoz, később meghatározandó elvek szerint. Ennek során bérlet, illetve tulajdonba adás egyaránt szóba jöhet. (folyt.köv.)
1990. szeptember 10., hétfő 13:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódik az Országgyűlés ülésszaka (4. rész)
|
Sokszor és sokan beszéltek arról, követelték a Parlament falain belül és kívül azt, hogy el kell számoltatni a volt MSZMP-t a vagyonáról. A tavaly novemberi népszavazás óta politikai kampányok és a legkülönbözőbb jellegű törvényhozási viták is felszínre hozták ezt a témát, míg végül - sok más fontos törvényjavaslatot megelőzve - a kormány, bővítve az elszámoltatandók körét, figyelemmel a témakörben sokasodó interpellációkra is, törvényjavaslatként beterjesztette a plénum elé.
A képviselőház hétfőn végre pontot tett e - úgymond a nép nevében megfogalmazott - követelések végére: számos módosítást figyelembe véve elfogadta az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonának elszámolásáról szóló törvényjavaslatot.
Ennek lényege, hogy az MSZP-nek, a Demisznek, a Társadalmi Egyesülések Szövetségének, a Magyar Nők Országos Szövetségének, mint az MSZMP, a KISZ és az Úttörőszövetség, a HNF, a nőtanács utódszervezeteinek, továbbá az MSZBT-nek, a MEASZ-nak és az MHSZ-nek, illetve utódszervezeteiknek el kell számolniuk ingatlanaikról, az 50 ezer forintot meghaladó beszerzési értékű felszereléseikről, berendezéseikről, védett műalkotásaikról, a saját maguk alapította vagy részvételükkel működő gazdálkodó szervezetekről, alapítványokról, értékpapírokról, pénz- és bankszámlákról. Az elszámolás kiindulási dátuma 1949 január 1.
Az elszámoltatás körüli vitában a leginkább érintett Magyar Szocialista Párt törvénymódosító javaslatait rendre elvetették, pedig ahogyan Pozsgay Imre fogalmazott: a párt rendkívül nagy önmérsékletet tanusított ebben az ügyben, mert fontosnak tartja e kérdés végleges tisztázását, és komolyan veszi a népszavazással is megerősített elszámolási kötelezettségét. Kifogásolta viszont azt a javaslatot, hogy a vagyontárgyakat az Országgyűlés további intézkedéséig elidegeníteni vagy megterhelni tilos. E Horváth Bélától (MDF) származó indítvány védelmére kelt viszont Torgyán József (FKgP), hangoztatva: e javaslat éppen a szocialista párt vagyonának védelmét szolgálja. Mindemellett az MHSZ-szel összefüggésben szóba került még a katonai előképzés fontossága is. Olykor úgy tűnt: a képviselők nem is a vagyonelszámoltatásról, hanem egy új honvédelmi törvényről vitatkoznak, mert például az előképzésre vonatkozóan ajánlást tevő Borz Miklós (FKgP) az SZDSZ-t megkérdezte: szerintük szükség van-e hadseregre?
A végül is nagy szavazattöbbséggel elfogadott törvény szerint a kormány az elszámolások alapján 1991. január 31-ig javaslatot tesz az Országgyűlésnek a szükséges intézkedések megtételére. (folyt. köv.)
1990. szeptember 10., hétfő 17:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódik az Országgyűlés ülésszaka (5. rész)
|
Rövid részletes vita után az Országgyűlés döntött az állami vállalatokra vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról. A változások érintik az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvényt, illetve az állam vállalatokra bízott vagyonának védelméről szóló 1990. évi VIII. törvényt.
A jogszabálymódosítások célja, hogy a kormányprogram irányelveivel összhangban elősegítse a magántulajdon dominanciáján alapuló piacgazdaság kialakítását, ugyanakkor továbbra is kellő védelemben részesítse a nemzet tulajdonát képező állami vagyont. A piacgazdaság fejlesztésével összefüggően a törvényjavaslatban megfogalmazott jogszabályok megkönnyítik az egyes gazdasági egységek önállóvá válását az anyaszervezettől. Ennek szellemében a most jóváhagyott törvény első paragrafusa kimondja: az önkormányzó-önigazgató vállalatnál, az elkülönült gazdasági egység dolgozói kétharmadának indítványára, a vállalat általános vezetését ellátó szerv 30 napon belül dönt az elkülönült gazdasági egység önálló vállalattá alakításáról. Az indítvány elutasítása esetén az elkülönült gazdasági egység dolgozóinak kétharmada vagy az egység vezetőjének kérelmére az alapító szerv 60 napon belül elrendelheti az elkülönült gazdasági egység önálló vállalattá való átalakítását.
Államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat esetén az elkülönült gazdasági egység dolgozói legalább kétharmadának indítványára az alapító szerv az indítvány kézhezvételétől számított 60 napon belül rendelkezhet az átalakításról. Ha a vállalat az elkülönült gazdasági egységek vagyonát elvonná, lehetetlenné tenné annak ilyen irányú törekvéseit. Ennek megakadályozására a törvény kimondja: a vállalat az önállósulási indítvány, illetőleg kérelem előterjesztésétől az alapító szerv döntésének időpontjáig az elkülönült gazdasági egységben működtetett vagyonrészt gazdasági társaságba nem pénzbeni hozzájárulásként nem viheti be, továbbá ezt a vagyont nem idegenítheti el; illetőleg elkülönült gazdasági egységekhez nem csoportosíthatja át.
A vállalati törvény eddigi előírásai lehetővé tették, hogy a vállalat bírósághoz forduljon az önállósodó egységekkel kapcsolatos alapítói határozat ellen. A most elfogadott jogszabály hatályon kívül helyezi a tulajdonosi döntés bírói felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket. (folyt.köv.)
1990. szeptember 10., hétfő 17:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódik az Országgyűlés ülésszaka (6. rész)
|
A törvény ennek során abból indul ki, hogy a vállalati vagyonnal való gazdálkodás a tulajdonos joga, s ebben nem kívánja korlátozni. Feltételezi ugyanis, hogy az alapító szerv saját vagyonának gyarapításában érdekelt, nem pedig annak szétforgácsolásában. (folyt.köv.)
1990. szeptember 10., hétfő 17:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódik az Országgyűlés ülésszaka (7. rész)
|
A képviselőtársak hozzászólásainak minősítése és magyarázata jellemezte az átalakulási törvény módosításáról folytatott törvényhozási vitát. Szabad-e a kormány erőteljes centralizációs törekvéseinek teret engedni? Helyes-e az Állami Vagyonügynökség hatáskörét a javasolt mértékben kiszélesíteni? - sorolta az alapkérdéseket újra Eörsi Mátyás (SZDSZ), az ellenzék véleményét tolmácsolva. Ezt a véleményt példákkal erősítette Kósa Lajos (Fidesz) és Solt Ottilia (SZDSZ).
A kormánypártok közül jószerivel csak az MDF képviselői hallatták hangjukat, a kormány sokszor hangoztatott érveit ismételgetve, és - ízekre szedve ellenzéki képviselőtársaik szavait. Dénes János szerint Eörsi Mátyás megmagyarázta a magyar csodát, és ezzel együtt mindjárt ,,mohó kecskére bízná a káposztát,,. Szabó Ivántól azt lehetett megtudni, hogy a privatizációt nem a mintegy 30 embert foglalkoztató vagyonügynökség fogja önmagában megoldani, hanem többszáz ( ) kis- és középméretű szervezet segít neki ebben. Palotás János megítélése szerint a privatizációt nem szabad leegyszerűsíteni a decentralizációra.
A többszöri hozzászólásmagyarázat után Szűrös Mátyás a vitát lezárta. A miniszter kedden kap lehetőséget a válaszra, s a képviselőház ezután dönt a törvényjavaslat elfogadásáról.
Az ülésnap utolsó napirendi pontjaként a megüresedett bizottsági helyeket töltötték be, ezekre a kormánykoalíció három pártja tett javaslatot. (MTI)
1990. szeptember 10., hétfő 18:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
(NŐI HANG) Budapestről ma feladtam Önöknek a kabaré felvételt, majdnem az egészet, jó háromnegyed részét, ami felfért egy szalagra átmásolva, és egy további gyors információ: éjjel-nappal folyik a nyilvános kabaré előkészítése. Öt humorista, a Grétsy nyelvész és rádiósok válogatnak több száz órás anyagból. Készüljenek fel! Főleg a gyengéket, a Nyitrait, a Pestit, a Makvárit, a Kézdit és az autós műsort meg a híreket fogják eredetiben kipécézni, ez most már világos, meg a sportot. Öt humorista és nyelvészek. Erre van pénzük. Műsoridő még nincs kitűzve. Ne hagyják magukat kifigurázni!"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|