|
|
|
|
Országgyűlés - rendes ülésszak - hétfő (1. rész)
|
1990. szeptember 3., hétfő - A polgármesteri tisztség
ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános
vitájával folytatta hétfőn munkáját - és egyben kezdte meg rendes
ülésszakának első munkanapját - az Országgyűlés.
Az érdemi munkát a hagyományok szerint a hiányzók névsorának ismertetése, a határozatképesség megállapítása, a napirend elfogadása előzte meg. A plénum döntött arról, hogy sürgősséggel megtárgyalja Csóti György (MDF) önálló indítványát a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény módosítására. Ennek lényege, hogy a népi kezdeményezéskor a kötelező kiíráshoz szükséges aláírásszámot 50 ezerről 100 ezerre, a népszavazáskor pedig 100 ezerről 500 ezerre emelje fel a Parlament. Ugyancsak napirenden kívül a plénum tudomásul vette, hogy Keresztes Sándor (KDNP) - nagyköveti kinevezése miatt - augusztus 31-ével lemondott képviselői mandátumáról. Keresztes Sándor a jövőben a Szentszéknél képviseli majd hazánkat.
Az elnöklő Szabad György közölte azt is, hogy Demszky Gábor és Hack Péter szabad demokrata képviselő önálló indítványt nyújtott be a Belügyminisztérium hírhedtté vált egykori III/III-as ügyosztályának állományába tartozó szigorúan titkos feladatokat teljesítő tisztek és az úgynevezett hálózati személyek nyilvántartásával kapcsolatban. A sürgősséggel beterjesztett indítvány ügyében a törvényhozás később - várhatóan kedd reggel - hoz döntést.
Az első napirendi pontként terítékre került törvényjavaslat általános vitáját az Országgyűlés a kora délutáni órákban lezárta, s 249 szavazattal, 5 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló jogszabály tervezetet részletes vitára bocsátja. Mivel időközben számos módosító indítvány érkezett a javaslathoz, az elnöklő Szabad György bejelentette, hogy a részletes tárgyalás illetve a határozathozatal csak az alkotmányügyi bizottság állásfoglalása után válik lehetségessé. Azonban a testület összehívása sem problémamentes, hiszen a Fidesz parlamenti frakciója - az elnök kérdésére válaszolva - kifogását hangoztatta azzal a gyakorlattal szemben, hogy a törvényhozás plenáris tanácskozására fenntartott ülésnapokon bizottsági üléseket tartsanak. A probléma áthidalása a Házbizottságra vár. (folyt.köv.)
1990. szeptember 3., hétfő 13:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - rendes ülésszak - hétfő (2. rész)
|
A polgármesteri tisztségről szóló törvényjavaslat általános vitáját egyébként a rendkívüli ülésszakon már megkezdett polémia jellemezte. Ismét csak heves szópárbaj alakult ki a kormánykoalíció pártjai, illetve az ellenzék között a polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi listája kapcsán. Az ellenzék továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy képviselők is betölthessék e funkciót. A kérdésnek egy távolabbra mutató jogi vonatkozása is van, nevezetesen: milyen szavazati aránnyal hozzon határozatot a Parlament a törvénytervezet ügyében.
Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője éles hangon figyelmeztetett arra, hogy a kormánykoalíció pártjai úgymond destabilizálják a magyar jogrendet, amikor összemossák az egyes törvénykezési szinteket; vagyis jelen esetben az egyszerű szótöbbséget igénylő, úgynevezett feles törvények közé sorolják be a polgármesterek jogállásáról intézkedő jogszabályt. Ezzel gyakorlatilag egy alkotmányerejű jogszabályból - az önkormányzati törvényből - szakítanak ki egy részt. A Fidesz ezt a gyakorlatot elutasítja.
Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője ezzel szemben ismét csak az alkotmányra hivatkozott, amely kimondja: a képviselők esetében ,,törvény összeférhetetlenség egyéb eseteit meghatározhatja,,. Ez történik most, amikor egyszerű szótöbbséget igénylő törvényjavaslatban szabályozzák a polgármesteri tiszt, illetve ezzel összefüggésben a képviselői megbízatás egymást kizáró voltát.
Füzessy Tibor (KDNP) a polgármesteri tiszt kettős arculatára hívta fel a figyelmet. A polgármester ugyanis nemcsak az önkormányzatnak, hanem az államigazgatásnak is szerves részét alkotja. Ez utóbbi szerepről azonban kevés szó esik. Márpedig Füzessy Tibor véleménye szerint ennek tudatosításával egyértelművé válik, hogy a polgármesteri tiszt és a képviselői mandátum kizárja egymást, hiszen az alkotmány szerint képviselő nem lehet államigazgatási szerv dolgozója. A ,,kétharmados,, vitával kapcsolatban a frakcióvezető úgy foglalt állást, hogy maga az önkormányzati törvény kétharmados többséggel született meg. Ami abból kimaradt, az nem tartozik a kétharmados törvények keretébe.
Torgyán József, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetője sérelmezte, hogy azt a nagy munkát, amelyet az alkotmányügyi bizottság hosszú hetek alatt elvégzett, a Fidesz két perc alatt lerombolja, a magyar jogrend destabilizálására hivatkozva. (folyt.köv.)
1990. szeptember 3., hétfő 13:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - rendes ülésszak - hétfő (3. rész)
|
A plénum döntött: módosítással elfogadta az önkormányzati választások pénzügyi szükségleteire vonatkozó országgyűlési határozatot. Kisebb bonyodalmat okozott a szavazás előtt, hogy a több hasonló, lényegében azonos tartalmú módosító javaslat közül melyiket vegyék figyelembe.
Az elfogadott határozat szerint a kormány az önkormányzati választásokra két részletben több mint félmillió forintot bocsát a Belügyminisztérium rendelkezésére - utólagos elszámolási kötelezettséggel. Ebből az összegből fedezhetik egyebek között a tiszteletdíjakat, a túlmunka költségeit, a nyilvántartások elkészítését, az értesítők kiküldését, a helyi hirdetmények és plakátok költségeit, a szavazókörök élelmezési kiadásait, az információs rendszer működtetéséhez szükséges összeget, a hírösszeköttetés költségeit.
Külön 10 millió forinttal támogatják a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletében induló független jelölteket - ez személyenként mintegy 2000 forintot jelenthet személyenként. (folyt.köv.)
1990. szeptember 3., hétfő 16:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - rendes ülésszak - hétfő (4. rész)
|
A Parlament harmadik napirendi pontként tárgyalta a kormányzati munkamegosztás megváltozásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A jogszabálycsomag lényege, hogy a gördülékenyebb, hatékonyabb kormányzati munka érdekében ,,újraosztotta,, számos minisztérium feladat- és hatáskörét. Az általános vitára az volt jellemző, hogy az egyes frakciók a minisztériumok feladatainak körvonalazásában tiszteletben tartották a kormány autonómiáját. Az ellenzéki körök is úgy vélekedtek, hogy a minisztériumok közötti munkamegosztás szabályozása elsősorban a kormányra tartozik, az ő feladata és felelőssége, munkarendjének, szervezeti felépítésének kialakítása.
Az általános vitában felszólaló képviselők egyetértettek a munkamegosztásnak azzal a rendezőelvével, hogy a szabályozás, ellenőrzés, illetve a folyamatok ,,vezérlése,, más-más tárcához tartozzanak, ezzel is megakadályozva ágazati lobbyk esetleges kialakulását. Ebben a szellemben fogant Ráday Mihály (SZDSZ) képviselő módosító indítványa, amely a hírhedtté vált vízügyi lobby hathatósabb ellenőrzését szolgálta. Az alaptervezet a vízgazdálkodást és vízügyi igazgatást a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter irányítása alá rendelte. Ráday Mihály indítványa alapján viszont a vízháztartás, a vízminőség, a felszíni és felszín alatti vizek védelmével összefüggő szabályozási és ellenőrzési feladatokat teljes hatáskörrel a környezetvédelmi miniszter irányítja.
Az építésüggyel kapcsolatban az eredeti törvényjavaslatot erősítette meg az Országgyűlés. Eszerint az építésügyi igazgatás központi feladatait a környezetvédelemmel és a területfejlesztéssel foglalkozó miniszter, illetőleg az építőipari tevékenység tekintetében az ipari és kereskedelmi miniszter látja el.
Az oktatásról szóló törvény módosítása kapcsán a Parlament jóváhagyta Várkonyi István (MDF) indítványát, miszerint a szakközépiskolában, a szakmunkásképző iskolában, valamint a szakiskolában folyó szakmai oktatás tekintetében a központi irányítást a munkaügyi miniszter látja el, a képzés szakiránya szerint illetékes, valamint a képzésben érdekelt miniszterrel együttműködve. Az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatásban a törvény a központi ágazati irányítást a munkaügyi miniszter hatókörébe utalta a képzés szakiránya szerint illetékes, valamint a képzésben érdekelt miniszterek, továbbá a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleti szervek bevonásával. A jóváhagyott módosító indítványokkal egyetemben a törvényhozás 174 szavazattal, 35 ellenében, 47 tartózkodás mellett jóváhagyta a törvényjavaslat egészét. (folyt.köv.)
1990. szeptember 3., hétfő 17:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - rendes ülésszak - hétfő (5. rész)
|
Az Országgyűlés 16 óra után néhány perccel befejezte rendes ülésszakának első munkanapját. A Parlament kedden várhatóan a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat részletes vitájával folytatja munkáját. A jogszabály-tervezettel kapcsolatban benyújtott módosító indítványok ügyében illetékes bizottságok hétfőn az esti órákban foglalnak állást. (MTI)
1990. szeptember 3., hétfő 17:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás mtib2006-ra
|
A mai mtib2006 számú, Országgyűlés - rendes ülésszak - hétfő (3. rész) c. hírünk 2. bekezdés 2. sorában a szöveg helyesen:
... két részletben több mint félmilliárd forintot bocsát a... ------
(MTI)
1990. szeptember 3., hétfő 17:24
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
(NŐI HANG) Budapestről ma feladtam Önöknek a kabaré felvételt, majdnem az egészet, jó háromnegyed részét, ami felfért egy szalagra átmásolva, és egy további gyors információ: éjjel-nappal folyik a nyilvános kabaré előkészítése. Öt humorista, a Grétsy nyelvész és rádiósok válogatnak több száz órás anyagból. Készüljenek fel! Főleg a gyengéket, a Nyitrait, a Pestit, a Makvárit, a Kézdit és az autós műsort meg a híreket fogják eredetiben kipécézni, ez most már világos, meg a sportot. Öt humorista és nyelvészek. Erre van pénzük. Műsoridő még nincs kitűzve. Ne hagyják magukat kifigurázni!"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|