|
|
|
|
Fórum a demokratikus, nemzeti kibontakozásért (1. rész)
|
1989. december 9., szombat - ,,Még nem múlt el társadalmunk politikai szétesésének veszélye. Többen - egyes szűkebb csoportok érdekei, illetve személyes ambícióik előtérbe helyezésével - veszélyeztetik a nemzeti érdekek elsődlegességét, és a korábbi politikai megegyezéseket is.,, Egyebek között e veszélyre figyelmeztetett az a meghívó, amelyet a demokratikus, nemzeti kibontakozásért elnevezésű fórum résztvevőinek küldtek meg az eszmecsere szervezői. A Budapesten, a Kulturinnov várbeli épületében szombaton rendezett tanácskozás résztvevőit, politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervezetek képviselői, szuverén politikai, közéleti és tudós személyiségeket Kósa Ferenc köszöntötte, hangsúlyozva: a közelmúlt hónapok eseményei talán esélyt adnak arra, hogy az ország demokratikus kibontakozásában érdekelt - önmeghatározásukban a baloldalhoz vagy a centrumhoz közel álló - szervezetek tagjai, illetve az ilyen érzelmű, de politikai szervezethez nem tartozó személyiségek egy asztalhoz üljenek. Leszögezte az is, hogy nem kell közös nevezőre jutni, a fórum viszont csak akkor válhat érdemivé, ha a résztvevők is hűségesek lesznek önmagukhoz, s tiszteletben tartják vitapartnereik nézeteit.
A politikai átalakulás kérdéseit taglaló bevezető referátumában Bihari Mihály politológus szélesebb kitekintést adva hangoztatta: a szocialista országok ismét történelmet írnak. Külön-külön, más-más módon, de a kommunista világrend ellen lépnek fel, amelyet kikezdhetetlennek gondoltak megalkotói. Ami Magyarországon lezajlott, példátlan, de már nem egyedülálló jelenség. Példátlansága abból fakad, hogy az uralkodó, bolsevik típusú kommunista párt békés eszközökkel járult hozzá - külső erők nyomására - az egypártrendszerű diktatúra lebontásához. Véleménye szerint az MSZP októberi mgalakulásával a hiteles baloldali párt még nem jött létre, de pár év távlatában reális esélye van rá, hogy megszervezze önmagát. Részletesen taglalta azokat az ismérveket, amelyek elvezettek az állampárti hatalmi struktúra felszámolásához. Szólt arról, hogy kialakulóban van a háromközpontú politikai rendszer, a népi, demokratikus értékek mellett elkötelezett nemzeti centrum, a szociálliberális centrum, illetve az európai értelemben vett baloldal részvételével. Megfogalmazta azt is, hogy ily módon lehetőség nyílik egymás kölcsönös ellenőrzésére. (folyt.köv.)
1989. december 9., szombat 15:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Fórum a demokratikus, nemzeti kibontakozásért (2. rész)
|
A sokközpontú hatalom nemcsak az állami intézmények szintjén, hanem a társadalomban is a demokrácia legfontosabb garanciája. Szociológiai elemzésében rámutatott arra, hogy ma még egyetlen pártnak sincs megbízható, visszaigazolható társadalmi bázisa, nincs ellenőrizhető legitimizáltsága. Általános megfigyeléseként szólt arról, hogy a pártok önmagukat túlértékelik, jóllehet nincs egyértelműen azonosítható politikai karakterük. Gyűjtőpártok, amelyeknek az első megméretés után újra kell gondolniuk programjukat, szervezeti felépítésüket, politikai bázisukat. Szerinte a választások után a mértékadó nyolc-tíz párt közül egyetlen egy sem lesz, amely abszolút többséget szerezhet a Parlamentben. A hatalomból részt kérő centrumok közötti ellentéteket elemezve annak a véleményének adott hangot, hogy az MDF és az SZDSZ között a konfliktus egyre élesebbé válik, a kollektív szintre emelkedett személyi problémák miatt szociológiailag elképzelhetetlen, hogy választási, illetve kormányzati koalícióra lépjenek a belátható jövőben. A tévedés csekély kockázatával jósolható az is, hogy szövetség az SZDSZ és az MSZP között sem jön létre belátható időn belül. Mindebből viszont az következik, hogy óhatatlanul egymás felé mozdul a nemzeti keresztény centrum és az MSZP. Az MDF és a köréje csoportosuló szervezetek, illetve az MSZP közötti nagykoalíció viszont csak akkor lehet életképes, ha az utóbbi szervezet hiteles párttá válik három-hat hónap alatt. Bihari Mihály szerint ez a fajta koalíció a parlamentben 70 százalékos többséget is elérhet. Bihari Mihály végezetül rámutatott: a szociológia-történeti változások ellenére az országnak ma sincs demokratikusan megszervezett politikai gazdája. Ennek megteremtése a pártok, illetve a társadalmi politikai erők legfontosabb feladata. Ferge Zsuzsa referátumában arról beszélt, hogy a pártoknak nincs arcuk, s szerinte a választások után sem lesz igazán. Bizonyos kérdéseket önmagukban kellene tisztázni ehhez. A pártok egyetértenek abban, hogy nincs szükség egyes, nem túlságosan rossz mai rendszerek elsorvasztására, hiszen például az egészségügyi rendszer nem bolsevik képződmény, s a társadalombiztosítás is a nyugat-európai szociáldemokrácia irányát követte. Az országban élő 3 millió szegényre, a szegénység felé tartó emberek számára csak az nyújthat reményt, ha lesznek olyan pártok, amelyek képesek garanciát adni elemi biztonságuk megteremtésére. (folyt.köv.)
1989. december 9., szombat 15:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Fórum a demokratikus, nemzeti kibontakozásért (3. rész)
|
A szociológus kifogásolta, hogy pártok képében a sértett elit saját önérdekeit fogalmazza át közérdekű reformprogrammá a szociálpolitikában. A szakszervezetet is kemény kritikával illette, programját demagógnak, köpönyegforgatónak tartva. (folyt.köv.)
1989. december 9., szombat 15:39
|
Vissza »
|
|
Fórum a demokratikus, nemzeti kibontakozásért (4. rész)
|
A referátumokat követő vitában többen hangot adtak annak a véleményüknek, hogy elsődlegesen azt kellene tisztázni: miért is jött létre ez a fórum. Kondor Katalin például így fogalmazott: az elmúlt másfél évben a hasonló jellegű fórumok esetében egyetlen egyszer sem történt meg annak meghatározása, milyen céllal szerveződött az adott fórum. Márpedig - mint mondotta - az alapproblémák tisztázása nélkül minden ilyen jellegű vita vagy beszélgetés csupán azt fogja jelenteni, hogy sok egymáshoz közel álló gondolkodású ember összegyűlik, és mondják a magukét. A szombati tanácskozáson is számos párhuzamos monológ hangzott el a békés átmenet garanciáiról, a nemzeti összefogás megteremtésének szükségességéről, a gazdasági válság kezelésének elodázhatatlanságáról. Többen megpróbálták értelmezni a baloldal, illetőleg a baloldaliság fogalmát, s ennek megfelelően elhelyezni a különböző pártokat, szervezeteket a hazai politikai élet palettáján. A mintegy három tucat felszólaló között Vígh Károly például arra figyelmeztetett, hogy a politikai és a gazdasági válság mögött az erkölcsi válság ténye háttérbe szorul. Vámos Tibor annak a véleményének adott hangot: a választások mielőbbi megtartására van szükség ahhoz, hogy megszűnjön az a jelenlegi interregnum, amely a bomlást tovább erősíti. Elképzelhetetlenül rossz lenne ugyanis - mondotta -, ha Magyarország, amely Kelet-európában első volt a politikai reformok bevezetésében, utolsóként hozná létre új Parlamentjét és kormányát. Horn Gyula arra megállapításra reflektálva, miszerint az elmúlt másfél évben egyelőre csak romboltunk, s ideje lenne építkezni, kifejtette: véleménye szerint ez a megítélés nem helytálló. Rámutatott: a pártállam lebontásával egyidejűleg ugyanis létrejöttek az új politikai rendszer kialakításának feltételei. Ezeket már csak erőszakkal lehetne visszafordítani. Az MSZP mai helyzetéről szólva kijelentette: az MSZMP XIV. kongresszusán az MSZP létrehozásával megtörtént ugyan a lépés egy szocialista-szociáldemokrata típusú párt kialakítása felé, ám nem elég következetesen. Az utódpártban ugyanis benne maradtak az ellentétes platformok, s a különben helyesen vallott platformszabadság ebben a pártban azt jelenti, hogy a nem markáns reformerek, sőt a reformellenes nézetek képviselői is helyet kaptak. Ennek az a következménye, hogy a platformok egymásnak ellentmondó állásfoglalásai tovább gyengítik az MSZP-t, s csökkentik a közvélemény bizalmát az új párt iránt. (folyt.köv.)
1989. december 9., szombat 21:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Fórum a demokratikus, nemzeti kibontakozásért (5. rész)
|
Ugyancsak hibának minősítette, hogy a kongresszusi kompromisszumok eredményeként olyan vezetés jött létre, amely ,,többnyire jellegtelen, politikailag kevésbé felkészült emberekből áll,,. Horn Gyula úgy vélte: az MSZP számára katasztrofális választási eredmény születhet, ha a párton belül nem alakul ki a jelenleginél markánsabb reformmag. Végezetül arról szólt, hogy a pártállam lebontása a gazdaságban sem szervezetileg, sem személyileg nem ment végbe. A kormány mulasztásának nevezte, hogy nem tett lépéseket az elhibázott vállalati tanácsi forma felszámolására. Ágh Attila többek között hangsúlyozta, hogy a mai magyar politikai élet a kompromisszumok embereit keresi és igényli a konfrontáció emberei helyett. Nézete szerint a nemzeti jelleg és a viszonylagos önállóság megőrzése csak radikális európaizálódással lehetséges. Rendkívül fontosnak minősítette, hogy a csendes hatalomátvétel és hatalommegosztás a társadalom minden szintjén és törés nélkül menjen végbe. Bokros Lajos a jelenlegi spontán privatizáció veszélyeire figyelmeztetett. Kiemelte: ennek elburjánzása megakadályozhatja a piacgazdaság kialakulásához nélkülözhetetlen tulajdonreform megvalósítását, s az ország hosszú távú ,,gazdasági elbalkanizálódását,, eredményezheti. Szabó Miklós a baloldaliság és a jobboldaliság problematikáját elemezve azt hangsúlyozta, hogy értelmezésében a jobboldaliság a hatalmi elitek egyeduralmát jelenti. Keserű Imre szerint a békés átmenet biztosítása érdekében a szociálliberális beállítottságú csoportoknak minimálkonszenzusra kellene törekedniük, hogy megfelelőképp elhatárolódhassanak a szélsőséges irányzatoktól, jobbról és balról egyaránt. Gazsó Ferenc aláhúzta: a pártállam megszüntetése nem ment következetesen végbe, hiszen a gazdaság működése még most is pártállami logikát követ. Ugyancsak figyelmeztetett arra: a pártprogramok nem konkretizálódnak annyira, hogy megoldást ajánljanak az élesedő társadalmi ellentmondásokra. Távolságtartás érzékelhető a reális társadalmi folyamatok és a pártok tevékenysége között, s ennek következtében a politika úgy jelenik meg, mint a hatalmi harcok színtere. (folyt.köv.)
1989. december 9., szombat 21:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Fórum a demokratikus, nemzeti kibontakozásért (6. rész)
|
A késő délutánba nyúló vitát követően a résztvevők egy csoportja nyilatkozatot fogadott el, amelyben leszögezik: szükség van az ilyen szellemi műhelyekre, mert segíthetik az ország sorsáért felelősséggel gondolkodó szervezetek és személyiségek együttműködését. Ezért megállapodtak abban, hogy a közösen kiválasztott témakörökban rendszeres, nyílt találkozókat tartanak. A januári eszmecsere javasolt témája: a válságból eredő társadalmi terhek méltányos és igazságos elosztása. (MTI)
1989. december 9., szombat 21:30
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
(NŐI HANG) Budapestről ma feladtam Önöknek a kabaré felvételt, majdnem az egészet, jó háromnegyed részét, ami felfért egy szalagra átmásolva, és egy további gyors információ: éjjel-nappal folyik a nyilvános kabaré előkészítése. Öt humorista, a Grétsy nyelvész és rádiósok válogatnak több száz órás anyagból. Készüljenek fel! Főleg a gyengéket, a Nyitrait, a Pestit, a Makvárit, a Kézdit és az autós műsort meg a híreket fogják eredetiben kipécézni, ez most már világos, meg a sportot. Öt humorista és nyelvészek. Erre van pénzük. Műsoridő még nincs kitűzve. Ne hagyják magukat kifigurázni!"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|