|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (1. rész)
|
1989. november 23., csütörtök - Az Országgyűlés novemberi ülésszakának harmadik napján, csütörtökön a képviselők az eredeti napirendtől eltérően személyi kérdések megvitatásával folytatták a munkát.
Az elnöklő Jakab Róbertné felhívta a figyelmet arra a korábbi állásfoglalásra, hogy még ezen ülésszakon döntésre kell jutni az előző plénumon meg nem választott alkotmánybírák, illetve az Állami Számvevőszék betöltetlenül hagyott elnökhelyettesi tisztsége ügyében. Mivel a döntés korábbi meghozatalát az Alkotmánybíróságról szóló törvény bizonyos részleteinek értelmezési gondjai akadályozták meg, ezekben az ügyekben időközben a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, valamint az Alkotmánybíróság megválasztását előkészítő jelölőbizottság együttesen elvi állásfoglalást hozott, s ezt most beterjesztették a Parlamentnek. Karvalits Ferenc, az Országgyűlés jegyzője ismertette az állásfoglalást azokról a szakmai feltételekről, amelyek a testület tagjainak megválasztásához szükségesek. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság tagjává nemcsak az választható meg, akinek a munkaköre ellátásához a jogszabály kifejezetten előírja az állam- és jogtudományi végzettséget, hanem az is, aki olyan munkakörben végezte munkáját, amelynek ellátásához ez a végzettség külön jogszabályi előírás nélkül is szükséges. Miután a Parlament az elvi állásfoglalást döntő többséggel elfogadta, Vona Ferenc, az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztását előkészítő jelölőbizottság elnöke ismertette a testületi tagságra ajánlott személyek névsorát. Eszerint dr. Ádám Antalt, dr. Kilényi Gézát, dr. Solt Pált, dr. Sólyom Lászlót és dr. Zlinszky Jánost javasolta a bizottság jelöltként elfogadni. Jakab Róbertné elmondta, hogy a jelöltségre ajánlottakat a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülésén meghallgatták, s a plenáris ülésen már nincs lehetőség további javaslatokat tenni. Ezután Bánffy György (Budapest, 4. vk.) hozzászólásában figyelmeztetett ------------- arra, hogy a létszámellenőrzés szerint 88 képviselő hiányzik az ülésteremből, s ennek kellemetlen következménye lehet az abszolút többséget igénylő választás során. Felhívta a figyelmet arra is, hogy amennyiben a jelenlegi ülésszakon valami okból nem választanák meg az Alkotmánybíróság tagjait, akkor a testület 1990. január 1-jével nem tudná megkezdeni munkáját. (folyt.köv.)
1989. november 23., csütörtök 11:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|