|
|
|
|
- A népszavazásról - 10. folyt.
|
- Népszavazás november 26-ikán. Tehát a magyar társadalom politikai szűz területre lép, népszavazás lesz. Hogy bonyolódik le ez gyakorlatilag, talán érdemes lenne néhány szót szólni arról, hogy miben, milyen kérdésekben, hogyan kell, milyen forma szerint kell teljesen gyakorlatilag most dönteni majd a választóknak. - Maga a népszavazás nagyon egyszerű, a választópolgár kap egy értesítést, amelyben közlik vele, hogy hova kell elmennie, hol lesz a szavazóhelység, a szavazás napján reggel 6-tól este 6-ig elmehet. A szavazatszedő bizottságnak módja van arra, hogy adott esetben este 8-ig meghosszabbítsa a szavazás idejét, a választópolgár elballag, igazolja a személyazonosságát, és utána megkapja a szavazócédulát, amelyet zárt fülkében egy kereszt behúzásával igennél vagy a nemnél megjelöl. Tulajdonképpen ennyi a népszavazás technikája, utána a pártok delegátusának a jelenlétében megszámolják ezeket, és ha minden igaz, számítógéppel összesítik a végeredményt. - Mi van ezen a cédulán, szavazó cédulán? - A cédulán a kérdések vannak, sajnos nem pontosan a mi kérdéseink. Először is nem abban a sorrendben, ahogy feltettük, dehát ez volna a legkisebb baj. De apró változtatások is estek rajta, a cédulákon az szerepelt, hogy az elnökválasztás az a szabad választások után legyen. A parlament úgy döntött, hogy a szabad szó az jogilag nem értelmezhető, és ezért elhagyta ezt a kifejezést. De még ez sem volna túl nagy baj. Ami óriási gondot okoz, hogy magyarázatokat fűzött a kérdésekhez. Erre megítélésem szerint a törvény nem ad módot. A törvény taxatíve felsorolja, hogy az Országgyűlésnek határoznia kell a kérdésekről és a népszavazás időpontjáról. (folyt.)
1989. november 11., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|