|
|
 |
|
 |
Kulcsár Kálmán expozéja (6. rész)
|
- A törvényjavaslat abból az alapelvből indul ki, hogy az
egyesülési jog alapvető szabadságjog, amelyet nem az állam
,,adományoz,,, hanem a népszuverenitásból következően mindenkit -
bármilyen feltétel és megkülönböztetés nélkül - megillet. Tartalmát
a javaslat úgy határozza meg, hogy az egyesülési jog alapján
mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, a szervezet
szervezettségi szintjét el nem érő közösségeket hozzon létre,
illetőleg azok tevékenységében részt vegyen. E tekintetben a
tervezett szabályozás nem ír elő semmiféle szervezeti
formakényszert, az alapítókra bízza, hogy milyen típusú szervezetet
kívánnak létrehozni.
- E szervezetek minden olyan tevékenység végzése céljából
létrehozhatók, amely összhangban áll az Alkotmánnyal és amelyet
törvény nem tilt. E tekintetben a Javaslat mindössze két konkrét
korlátot állít fel: az egyik, hoy az egyesülési jog alapján
fegyveres szervezet nem hozható létre. Ez aligha szorul részletesebb
magyarázatra. A másik, hogy társadalmi szervezet elsődlegesen
gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható.
Ennek indoka az, hogy az ilyen célú személyegyesülések a gazdasági
társaságokról szóló törvény alapján jöhetnek létre.
A korábbi szabályozáshoz képest a Javaslat lényegesen
egyszerűbben szabályozza az egyesülési jog alapján létrejövő
szervezet megalakítását. Mindössze három feltételt ír elő a
megalakuláshoz; ezek a következők: legalább tíz alapító tag mondja
ki a szervezet megalakítását, állapítsa meg az alapszabályát,
válassza meg ügyintéző és képviseleti szerveit. Ezt követően kérhető
a társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele. A nyilvántartásba
vétel azonban nem a megalakulás, hanem a jogi személlyé válás
feltétele. A bíróság által történő nyilvántartásba vétel ebből
következően nem tagadható meg, ha az alapítók a törvényben előírt
feltételeknek eleget tettek.
- A társadalmi szervezet alapszabályával, a tagok jogaival és
kötelességeivel, a társadalmi szervezet szervezeti rendjével
kapcsolatban a javaslat csak azokat a minimális követelményeket
határozza meg, mindössze két paragrafusban, amelyek
elengedhetetlenek a jogi személlyé váláshoz, illetőleg amelyek a
társadalmi szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló belső
működésének a garanciái. (folyt.köv.)
1989. január 9., hétfő 22:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|